Az Ausztráliában tartózkodó Ali Rodriguez, az OPEC főtitkára március elejei moszkvai látogatásával kapcsolatban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az olajkartell március 15-i ágazati miniszteri találkozója bizonyosan a jelenlegi termelési szint megtartásáról dönt majd, és ilyen lépéseket várnak a független olajtermelő országoktól, köztük az ismét renitenskedő Oroszországtól is. Arra a kérdésre nem is volt hajlandó válaszolni, hogy a kartell megszünteti-e termelésének visszafogását, ha Oroszország nem hosszabbítja meg márciusban lejáró csökkentési programját. Ugyanakkor úgy tűnik, az orosz olajipari vállalatok csak szavakban ígérnek lojalitást az OPEC-nek, képviselőik már a miniszterelnökkel, Mihail Kaszjanovval is tárgyaltak a vállalt önkorlátozás lazításáról (NAPI Gazdaság, 2002. február 21., 15. oldal).
Rodriguez szerint egyébként a második félévre talán már nem kell kiterjeszteni a termeléscsökkentést, mivel megélénkülhet a világgazdaság. Derűlátását indokolandó kifejtette, hogy az Egyesült Államok, Japán és Németország, vagyis a világ három legnagyobb nemzetgazdasága ugyan jelenleg még recesszióval küszködik, de a termeléssel, a fogyasztói kiadásokkal és a foglalkoztatással kapcsolatos legújabb amerikai adatok már fellendülést jeleznek.
A londoni nemzetközi kőolajtőzsdén (IPE) eközben az áprilisi lejáratra 49 centtel, 20,33 dollárra emelkedett az olaj ára. Ehhez azonban kevés köze volt Rodriguez nyilatkozatának. Az áremelkedés az amerikai kőolajintézet (API) meglepő jelentésével magyarázható, amely az oroszok által teremtett feszült piaci helyzetben látott napvilágot. Eszerint az Egyesült Államokban a február 15-én zárult héten 4,47 millió hordóval, 316,2 millió hordóra apadtak a nyersolajkészletek, miközben a piaci szereplők 1,54 millió hordónyi növekedést vártak. A hír azért is figyelemre méltó, mert december óta első ízben csökkentek a készletek. Ráadásul egyéb adatok is az áremelkedés irányába hatottak: például az említett időszakban csupán a benzintartalékok emelkedtek, 580 ezer hordóval, 218 millió hordóra.
A fejleményeket ismertető Reuters megjegyzi, hogy a fordulat az OPEC és Oroszország, Norvégia, Omán, valamint Angola megállapodásának köszönhető, amelynek alapján ezen országok január 1-jétől napi 2 millió hordóval csökkentették termelésüket, s ennek részeként visszafogták az Egyesült Államokba irányuló szállításaikat. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a változás csak átmeneti lesz, ha marad Amerikában a viszonylag meleg időjárás és a gazdasági élénkülés továbbra is várat magára. Az NM Rothschild & Sons elemzője például úgy nyilatkozott: nem lenne meglepve, ha a következő hetek során 18,50 dollár körüli szintre hanyatlana az olaj hordónkénti ára.
(NAPI)
Arató János