Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten OPEC-jellegű kartell létrehozását szorgalmazta a földgázszektor részére. Elképzelése szerint a szervezet Oroszországon kívül Türkmenisztán, Kazahsztán és Üzbegisztán alkotná. Koncepcióját a héten ismertette Szaparmurad Nyijazov türkmén államfővel, akinek országa a világ harmadik legnagyobb gáztartalékával rendelkezik. Oroszország viszont a föld harmadik legnagyobb földgáztermelője, és a világ tartalékainak kereken egyharmadát birtokolja.
A „gáz-OPEC” - fejtette ki Putyin a Handelsblatt által ismertetett nyilatkozatában - lehetővé tenné a tagországok számára, hogy szabályozzák a közép-ázsiai gáz kivitelének mennyiségét és irányát, valamint magas szinten stabilizálná az árat. A Vedomosztyi című moszkvai gazdasági szaklap értesülései szerint később Lengyelország, illetve Szlovákia is csatlakozna a gáz-OPEC-hez, tekintettel arra, hogy rajtuk keresztül továbbítják nyugatra az oroszországi és a közép-ázsiai földgázt.
Oroszországnak nem utolsósorban azért van szüksége Közép-Ázsia földgázára, hogy eleget tudjon tenni az Európával szembeni szállítási kötelezettségeinek. A gázóriás és exportmonopólium Gazprom néhány éve a termelés jelentős hanyatlásával néz szembe. Az évi teljesítmény az 1998-as 553,7 milliárd köbméterről 2001-ig 512 milliárd köbméterre (az orosz össztermelés 94 százaléka) hanyatlott, miközben a Gazprom akkora mennyiség kiviteléről állapodott meg az európai országokkal, amihez a következő tíz esztendőben az orosz fogyasztással együtt évi 700 milliárd köbméter kitermelésére lenne szükség. Az európai igényeket még akkor sem tudnák teljesíteni, ha az orosz olajcégek is exportálnák az általuk felszínre hozott földgázt. Türkmenisztán bevonása viszont komoly segítséget jelentene.
E közép-ázsiai ország 2001-ben 51 milliárd köbméter földgázt termelt és ennek kétharmadát Ukrajnába, Fehér-Oroszországba és Iránba exportálta. Idén Oroszország 2-10 milliárd köbméter földgázt szeretne importálni Türkmenisztánból (ezt 2012-ig évi 80 milliárd köbméterre növelik).
A Shell jelenleg egy olyan 2 milliárd dolláros tervet támogat, amelynek értelmében Oroszországot elkerülve, Türkmenisztántól a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon és Grúzián át Törökországba tartó 1630 kilométeres gázvezeték épülne. Ezen évente 30 milliárd köbméter földgázt lehetne exportálni. Nyijazov és Putyin közeledése viszont fölöslegessé teszi az Oroszország elkerüléséről szóló terveket, sőt, növekedhet az európai útvonalak szerepe. A Gazprom és a Türkmennyeftyegaz cégek Türkmenisztánból Kínába tartó gázvezeték közös építéséről is tárgyalnak.
Ábrahám Ambrus
Arató János