A hótakaró biztos védelmet nyújtott a vetéseknek Közép- és Kelet-Európában, de elemzők ennek ellenére azzal számolnak, hogy a térségben 2002-ben kisebb lesz a búzatermés, mert a vetési munkálatokat visszavetette a rossz időjárás, s a régió esetleg kénytelen lesz feladni az újonnan elnyert jelentős exportőri címet - állítja a Reuters jelentése.
Egyedül Oroszország gabonakilátásai maradtak rózsásak, miután ott tíz százalékkal 16,1 millió hektárra nőtt a bevetett terület. Az orosz szaktárca illetékesei, valamint elemzők úgy nyilatkoztak, hogy a vetések a hideg ellenére elfogadhatóan fejlődnek. A hidrometeorológiai bizottság szerint ráadásul bízni lehet abban, hogy hamarosan enyhébbre fordul az időjárás. Ezzel együtt sokak szerint az Észak-Kaukázusban a vetések 10-15 százaléka ment tönkre a hideg miatt, de leszögezik, hogy a gabonákból, nevezetesen búzából, rozsból és árpából ennek ellenére többet lehet majd betakarítani a tavalyi 30-32 millió tonnánál.
Ukrajnában viszont arról panaszkodnak, hogy még a hó sem tudja újjáéleszteni a vetéseket, amelyeket az őszi aszály és a szokatlanul kemény decemberi fagy sújtott.
Az UkrAgroConsult elemzői azt mondták, hogy január elején a tavalyi vetések 48,8 százaléka jó, 34,5 százaléka elfogadható, 16,7 százaléka viszont rossz állapotban volt. Az ukrán gazdaságokban ősszel ugyan 8,397 millió hektárt vetettek be, szemben az egy évvel korábbi 8,289 millióval, ám szakmai körök szerint 1,2 millió hektáron valószínűleg újból vetni kell majd.
Az ország mezőgazdasági minisztériuma nem közölt előrejelzést a 2002-es teljesítményt illetően, de az elemzők úgy vélik, a tavalyi 39,7 millió tonnánál kevesebb, 32-33 millió tonna gabonát tudnak majd a raktárakba szállítani. Ezen belül szerintük a búzatermés 21,3 millió tonnáról 18 millió tonnára, az árpából begyűjtött mennyiség pedig 10,2 millió tonnáról 8,2 millió tonnára esik vissza.
Itthon az említettnél lényegesen jobb a helyzet. A rendkívüli fagyok ellenére ugyanis egyelőre nem keletkezett nagyobb kár, mivel a hótakaró megvédte a növényeket. Ezzel együtt kisebb területeken tönkrement a vetés, ám melegebb időjárás esetén körülbelül hasonló volumenű kieséssel kell számolni a kártevők miatt, ami ezúttal, éppen a hideg jóvoltából, elmaradt - nyilatkozta lapunknak az Alföldi Gabona egyik vezetője. A hazai termés - a Reuters jelentése szerint - mégis csökken majd a tavalyihoz képest, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy mintegy 1,1 millió hektáron került földbe a búza, kevesebb a 2001. évi 1,2 millió hektárnál. Ezért a hírügynökség úgy véli, hogy a tavalyi 5,2 millió tonna terméssel szemben csak 4,5 millió tonnát lehet betakarítani. Kócza Zsolt, az Agrograin Rt. termékigazgatója szerint egyelőre korai megítélni a vetések állapotát, sokkal tisztább képet lehet majd kapni hóolvadás után.
A romániai elemzők tízszázalékos visszaeséssel számolnak, miután kisebb a vetésterület az elmúlt évinél, sőt a gazdák az állami támogatás késlekedése miatt nem tudtak a legmegfelelőbb időszakban vetni. Hivatalos adatok szerint ősszel búzát és rozst 2,26 millió hektáron vetettek, szemben az egy évvel korábbi 2,5 millió hektárral. Lengyelországban is szűkült a bevetett terület, így itt terméscsökkenéssel számolnak - ősszel mintegy 4,8 millió hektáron került földbe a mag, míg 2000-ben körülbelül 5 millió hektáron.
(NAPI)
Ábrahám Ambrus
Arató János