Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt időszak legjobb évét zárta tavaly a hazai sertéságazat. Ez különösen annak tükrében jelentős eredmény, hogy a vertikum szereplői csaknem a teljes első negyedévben kénytelenek voltak nélkülözni a minőségi és az exportszubvenciót. E gondokat akkor csak tetézte, hogy a 2000. évi aszály miatt rendkívül magasak voltak a takarmányárak, s így a tenyésztés költségei is, ami az exportpiacon jelentősen csökkentette a magyar ágazat versenyképességét.
Mindezek ellenére már az agrártárca új vezetésével együttműködve sikerült a VHT-nak olyan felvásárlási rendszert kialakítania, amely a sertéstartók számára eredményes évet biztosított. A támogatásoknak köszönhetően nemcsak a tenyésztők, hanem a húsipar és a kereskedők is nyereséges évet zártak - erre egyébként legutóbb az oroszországi pénzügyi válságot megelőzően, 1998-ban volt példa. A felvásárlási rendszernek köszönhetően az átvételi átlagár a világ sertéshústermelésében jelentős szerepet játszó országok közül Magyarországon volt a legkiegyensúlyozottabb, sőt, az év végére a legmagasabbakká vált.
Mindehhez azonban hozzátartozik, hogy a feldolgozók a vártnál jóval kisebb eredményt tudtak elkönyvelni, ami döntő részben a forint lebegtetési sávja szélesítésének, illetve a dollárral szembeni erősödésének a következménye. (Zádori úgy véli, ezen fejlemények miatt nem lett „extra éve” a vertikumnak.)
Ezzel együtt a forint erősödése miatt az exportőrök öszszességében nem veszítettek piacot, bár a kiszállított áruszerkezet-összetétele megváltozott. Így például az élősertés-kivitel, elsősorban Románia irányába, jelentősen emelkedett, s a teljes export meghaladta az 500 ezer állatot, ami rekordnak számít. Emellett viszont a hazai szállítók kevesebb húst vittek az Európai Unióba. A 2000-ben megszerzett ázsiai és a CEFTA-piacokat viszont sikerült megtartani.
Az ágazat idén a tavalyihoz hasonló eredményt szeretne elérni, ehhez pedig Zádori szerint feltétlenül szükség van az eddigi szubvencionálási forma fenntartására. Emellett a jelenleg is folyósított támogatásokon felül a VHT saját forrásból kilogrammonként 30 forinttal hozzájárul az élősertés-exporthoz. Januárban a terméktanács - szintén saját pénzügyi alapjából - élelmiszer-higiéniai beruházásra további forrást biztosít, amelyre előzetes felmérések szerint mintegy 700 millió forintnyi pályázati igény érkezett. Ahhoz azonban, hogy az elmúlt évet valóban megismételje a vertikum, a VHT és az agrártárca által már eddig beígért szubvenció mellett valószínűleg szükség lesz a WTO által engedélyezett exporttámogatásra is, aminek kerete 3,8 milliárd forint lehet. Ennek szükségességét a hústerméktanács az év végén jelezte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, amely vélhetően január során dönt az ügyben.
Kedvező fejleményre számít a terméktanács a hazai sertésállomány változását illetően is. Jelenleg ugyanis azzal számolnak, hogy a felvásárlás céljára nevelt 4,5 millió sertés 10 százalékkal gyarapszik, s az év végére megközelíti az 5 milliót. (Az elmúlt évben a magas takarmányárak és a támogatások év eleji megvonása miatt 200-300 ezerrel csökkent az állomány.) Az említettnél azonban lényegesen több sertést tartanak az országban, hiszen házi vágások céljára mintegy 1 milliót, míg a „feketegazdaságban” csaknem félmilliót tenyésztenek.
Á. A.
