Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Idén fennállásának tizenkettedik évét ünnepelte a Budapesti Árutőzsde (BÁT). A kezdeti látványos sikereket 1998-ban és 1999-ben komoly nehézségek követték, a tavalyi és az idei év azonban már zökkenőmentes volt, noha a forgalom a csúcsévekhez képest visszaesett. Úgy tűnik, a BÁT sikeresen rendezkedett be a „minimálprogramra". Minek tulajdonítja a kedvező fejleményeket?
- Az 1999-es év valóban mélypontot jelentett a tőzsde életében, hiszen a délkelet-ázsiai és dél-amerikai válságok után az orosz pénzügyi összeomlás megrengette a magyar tőkepiacot is. A tőzsde forgalma, bevételének döntő hányada a pénzügyi szekcióból származott, ahol igen jelentős mértékűre nőtt a spekulációs tevékenység részaránya.
A 1996-98-as konjunktúrában folyamatosan nyerésre álló spekulánsok 1998 végén, 1999 elején hatalmas veszteségeket szenvedtek el, és sokuk „vérző orral" távozott a piacról. Szerencsére a tőzsde - a határidős elszámolási rendszerben naprakészen működtetett letéteknek és a mögöttes biztosítékoknak köszönhetően - stabil maradt, de hosszabb időre elvesztett egy olyan befektetői kört, amely addig a növekedés motorja volt. A tőzsde és a brókerek marketingje is egyre inkább a hazai kis- és középvállalati kör irányába fordult, hogy olyan hedgelőket vonjunk be a tőzsdei kereskedésbe, akik valós árfolyamkockázataikat kívánják fedezni. Idén májustól, a forint árfolyamsávjának kiszélesítése óta ennek egyébként is megnövekedett a jelentősége. A BÁT minden lehetséges fórumon megjelent, kihasználta a nyomtatott és elektronikus média érdeklődéséből adódó lehetőségeket, hogy tájékoztassa a potenciális ügyfélkört az ilyen kockázatok elleni védekezés tőzsdei módszereiről. A Magyar Külkereskedelmi Szövetséggel s a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve júniusban egésznapos konferencián dolgoztuk fel a kérdést, és úgy érzem, színvonalas, komplex tájékoztatást adtunk a társszervezetek tagjainak és a többi érdeklődőnek.
Hozzá kell tenni, hogy a devizaszekció forgalmának fellendülésében nagy szerepük volt a marketmakereknek, akik a tavalyi pénzügyi terv elfogadásánál vállalták, hogy a likviditás növelése érdekében áttételesen az OTC-piaci forgalomra is alapozva bővítik a tőzsdei üzletek lehetőségét.
- Hasonlóan jó évet zár a gabonaszekció is?
- Gabonából ugyan idén nem sikerült elérni a tavalyi rekordforgalmat, de gyakorlatilag folyamatos fejlődésről beszélhetünk. Idei, 35 000 kontraktus (3,5 millió tonna) körüli forgalmával, ami közel 14 000 határidős üzletkötésből jött össze, a magyar gabonapiacnak változatlanul legnagyobb szereplője a tőzsde. A piac oldaláról a BÁT azzal teljesíti funkcióját, hogy az itt kialakult árszintek adnak egyértelmű eligazítást a kisebb és nagyobb termelőknek és felhasználóknak a reális piaci viszonyokról. Sőt, egyre gyakrabban a BÁT jegyzéseihez, illetve delivery áraihoz kötött szerződésekben bonyolódik le a belföldi áruforgalom döntő része is. Én ezt a „közszolgálati" funkciót tekintem a BÁT egyik legnagyobb értékének, bár ez egyelőre nem jelenik meg a tőzsde napi gazdálkodási eredményeiben. Ugyanakkor azt hiszem, hogy jó úton haladunk, előbb-utóbb sikerül kinevelni azt a „befektetői" kört, amely a kockázatok láttán hajlandó és képes is a megfelelő piaci lépésekre, azaz saját érdekében hedgelő ügyféllé válhat, ezzel növelve a tőzsde forgalmát, likviditását és bevételeit. Minimálprogramunkat tehát teljesítettük: szigorú költséggazdálkodás mellett elértük, sőt enyhén meg is haladtuk az előirányzott bevételeket.
- Mennyire veszélyes üzleti stratégia hosszú távon ilyen minimálprogrammal tervezni, hiszen a BÁT legutóbbi közgyűlésén is nullszaldó körüli pénzügyi tervet fogadott el a jövő évre? Kíván-e a tőzsde vezetősége valami újabb stratégiát kialakítani a forgalom növelése érdekében? Esetleg már ennek része, hogy csökkentik a befizetendő jutalékokat?
- A BÁT jelenlegi formájában, sui generis tőzsdeként tulajdonképpen nonprofit szervezet. Ez a státus rengeteg érdekellentétet fed el. Ezek feloldása felé tavaly megtettük az első lépést a vagyonnevesítés elveinek elfogadásával. A napokban elfogadott, még kihirdetés előtt álló új egységes tőkepiaci törvény megköveteli, hogy a tőzsde két éven belül gazdálkodó szervezetté, részvénytársasággá alakuljon át. Ez nyilvánvalóan új követelményeket támaszt a gazdálkodásával szemben is. Különválik a ma még egységes tulajdonlási és kereskedési jogosultság, és ehhez helyzetének megfelelően eltérő módon viszonyulhat az, aki inkább tulajdonos, illetve aki inkább a szolgáltatások igénybevevője, tehát kereskedő. Az érintettek ennek a jegyében vitáztak a legutóbbi közgyűlésen is.
Az a döntés, hogy a jutalékok szintje csökkenjen, előremutató lépés. Igenis erősíteni kell a tőzsde pozícióit akkor, amikor versenypiacon kell megmérettetni. A tőzsdének hosszú távon a forgalomból kell megélnie, és a bevételek növelésére csak a versenyképes költségszint mellett nyújtott szolgáltatások iránt mutatkozó növekvő kereslet lehet a megoldás. Tulajdonosi szempontból persze rövid távon másképpen néz ki a helyzet: a tulajdonosoknak az hoz profitot, ha a bevételeket tartósan a költségek szintje fölé lehet beállítani, ezért érzékelhető a nyomás abban az irányban, hogy a forgalomhoz kapcsolható díjak emelkedjenek. Bízom abban, hogy a következő időszakban ez az ellentét oldódni fog, jelentős átrendeződésre lehet ugyanis számítani mind a kereskedői, mind a tulajdonosi körben. És akármelyik oldalról keressük is a sikert, a kulcs a tőzsde hatékony működésében van.
- A határidős húspiac jószerivel megnyitása óta vegetál. Van-e valami elképzelés, terv az üzletmenet élénkítésére?
- Testületi döntés ebben az ügyben egyelőre nincs. Sajnálatos tény, hogy a kontraktusok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és azt hiszem, hogy amíg a fizikai piac felállásában, erőviszonyaiban nem következik be alapvető változás, a forgalom fellendülésére nem is lehet számítani. Éppen a húskontraktus kudarca az egyik ok, amely a BÁT-on a tulajdonosi és kereskedői érdekek különválását felgyorsította. Ezt a helyzetet valószínűleg csak az átalakulással egy időben lehet megnyugtatóan rendezni.
- Azt hiszem, sokak érdeklődését felkeltették a kőolajkontraktussal kapcsolatos idei fejlemények. A londoni nemzetközi kőolajtőzsdével (IPE) ugyan megszakadtak a tárgyalások, ám a NYMEX-szel - legalább is a szeptember 11-i tragikus eseményekig - annál biztatóbban alakultak. Ez ügyben az utóbbi hónapokban történt-e előrelépés, vagy a BÁT vezetőségének bele kell nyugodnia abba, hogy a kőolajpiacra még várni kell?
- A késedelem nem tőlünk függ. A NYMEX igen jelentős új projekteket valósított meg a közelmúltban, amely révén a kőolaj világpiacát 24 órás kiszolgálással, a világhálót is kihasználva, agresszív, globális megközelítéssel kívánják lefedni. Ez, párosulva a szeptember 11-i események megrázó hatásával, úgy tűnik, hátrébb sorolta a BÁT-tal tárgyalt kontraktus megvalósítását. Mi fontosnak tartjuk és szorgalmazzuk ezt az új kontraktust. Utolsó információim szerint január végére várható, hogy egy tárgyalás során a BÁT véglegesítheti a két tőzsde közötti megállapodást.
- Az elmúlt két év kedvező fejleményei után hogyan ítéli meg a Budapesti Árutőzsde jövőjét? Milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a tőzsde továbbra is irányadó intézmény legyen a hazai mezőgazdasági termelők számára?
- Azt hiszem, részben az eddig elmondottakból is kiderül, hogy a tőzsde átalakításával kapcsolatos lépéseket tartom jelenleg a legfontosabbnak. Ennek során lehet kialakítani azokat a kereteket és belső megállapodásokat, amelyek a tőzsde további fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A gabonapiac tekintetében a BÁT szerepét ma már nem lehet megkérdőjelezni. Erőteljesebb marketing (és kiszámíthatóbb kormányzati magatartás, mezőgazdasági politika) szükséges ahhoz, hogy a forgalom szintje tovább emelkedhessen. A napokban bevezetett forgalmiköltség-csökkentéstől is várjuk, hogy kedvezően hasson a tőzsdei üzletmenetre.
A devizakontraktusok tekintetében az OTC forward piaccal kell felvenni a versenyt. Sokan mondják, hogy kár erőlködni, mert az árfolyamokat végül úgyis Londonban „csinálják". Ennek ellenére meggyőződésem: van esély arra, hogy olyan ügyfelek körét hozzuk be a tőzsdére, akik egyenként nem érik el sem a nagybankok, sem a londoni brókerek ingerküszöbét, összességében azonban olyan volumenű üzletet jelenhetnek, amire a szabad piac is odafigyel. Brókereinknek itt kell jó kiszolgálást, személyre szabott szolgáltatásokat nyújtani. Mindez persze még mindig csak a minimálprogram. A növekedést új piacok szerzése hozhatja. Az első lépést az energiapiacon tervezzük, de nem mondtunk le arról, hogy megfelelő feltételek esetén akár regionális, akár a világ vezető árutőzsdéivel való bilaterális együttműködésben keressük a kitörési pontokat.
Á. A.
