Az olaj ára vélhetően drasztikus mértékben zuhan, amennyiben a termelő országok nem jutnak hamarosan együttműködési megállapodásra - figyelmeztetett Sekib Khalil, az OPEC elnöke, Algéria olajügyi minisztere az algériai hírügynökség (APS) által ismertetett nyilatkozatában. Khalil emlékeztetett arra, hogy az OPEC-en kívüli termelők eddig a napi termelés mindössze 300 ezer hordónyi mérséklését vállalták, noha az kartell napi 500 ezer hordónyi csökkentéshez köti saját napi teljesítményének 1,5 millió hordós leszállítását.
Országokat ugyan nem említett, ám nyilvánvaló, hogy Oroszországra utalt, minthogy Norvégia, a második számú független termelő ígéretet tett 200 ezer hordónyi visszafogásra, Mexikó pedig 100 ezer hordóval hajlandó hozzájárulni a kínálat szűkítéséhez. A Szaúd-Arábiával határos Omán 25 ezer hordóval csökkenti kínálatát, ami termelésének három százaléka. Ugyanakkor Oroszország, amely az OPEC-et leszámítva a világ legnagyobb szállítója, pénteken csupán 50 ezer hordóra módosította korábban felajánlott, jelképesnek mondható, 30 ezer hordós önkorlátozását. Igaz, a döntés csak a folyó évre szól, Moszkva bejelentette, hogy a jövő évre vonatkozó, jelentősebb mértékű csökkentését december 10-én ismerteti.
Elemzők úgy vélik, hogy ha a 16 dollár alatti hordónkénti ár és a termelés 200 ezer hordónyi visszafogása között kell választani, az oroszok az utóbbi mellett döntenek. Ezzel együtt is jogosnak tűnik Khalil figyelmeztetése - ezt igazolandó, januári szállításra az északi-tengeri Brent nyersolaj jegyzése a pénteki záráshoz képest tegnap 1,13 dollárral, 18,15 dollárra esett a londoni nemzetközi olajtőzsdén (IPE). A hálaadás ünnepe miatt csütörtökön és pénteken zárva tartott New York-i kereskedelmi tőzsdén (NYMEX) a WTI nyersolaj ára - ugyancsak a januári terminre - 46 centtel, 18,50 dollárra csökkent. A helyzet annál is inkább kényes, mert a világ olajpiacának csaknem kétharmadán irányadónak tekintett Brent jegyzése hét százalékkal hanyatlott, amióta Oroszország és az OPEC között tart a kötélhúzás.
