Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csupán formális megegyezés jött létre a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) illetékes minisztereinek tegnapi bécsi találkozóján. Piaci körökben napi 1,5 millió hordós csökkentést vártak a kartelltől, de az olajtermelők már korábban jelezték: ezt csak akkor teszik meg, ha az OPEC-en kívüli nagy termelők is visszafogják a termelésüket, legalább napi 500 ezer hordóval. Erre azonban Oroszország nem tett ígéretet, így végül is az OPEC miniszterei csak az önkorlátozás tényéről döntöttek, ám annak részleteiről nem egyeztek meg véglegesen.
Az OPEC-országok tegnap Bécsben megállapodtak, hogy végrehajtják az idei negyedik termeléscsökkentést az árak emelkedése érdekében - közölték az ágazati miniszterek, további részletek ismertetése nélkül. A visszafogás mértékéről az Egyesült Arab Emirátusok hírügynöksége, a WAM számolt be forrásának megnevezése nélkül: a jelentés szerint döntés született a már beharangozott napi 1,5 millió hordónyi csökkentésről, azzal a feltétellel, hogy a kartellen kívüli országok is hajlandóak 500 ezer hordónyi termelés-visszafogásra. A Bloomberg által megkérdezett 24 elemző átlag 1,4 millió hordónyi csökkentésre számított.
A végrehajtás időpontja egyelőre bizonytalan: Bijan Namdar Zanganeh iráni olajügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy a csökkentést „elhalasztják”, de időpontot nem közölt. Az értekezlet során a miniszterek január 1-jét említették lehetséges határidőként, a december 1-jei korábbi határidő alternatívájaként.
A hír nem elégítette ki a piaci szereplőket: az Európában irányadónak tekintett északi-tengeri Brent nyersolaj jegyzése a londoni kőolajtőzsdén (IPE) vízbe dobott kőként, 1,76 dollárral, 19,05 dollárra zuhant, miután többen úgy vélik, hogy az OPEC elveszti az ellenőrzést a piac felett.
A legnagyobb gondot Oroszország „makacskodása” jelenti, ugyanis a kartell által kért napi 200 ezer hordóval szemben csupán 30 ezer hordóval mérsékli kivitelét. Viktor Krisztyenko orosz miniszterelnök-helyettes, aki felelős a nyersolajkivitel szabályozásáért, tegnap kijelentette, hogy országa korábban már világosan ismertette álláspontját az OPEC-kel. Oroszország exportja az utóbbi években meredeken emelkedett, a múlt hónapban elérte a napi 3 millió hordós szintet. A helyzet komolyságát jelzi, hogy Ali al-Naimi szaúdi ágazati miniszter megjegyezte: Oroszország az árstabilitás kulcsa, s a 30 ezer hordóról szóló indítvány finoman szólva is csalódást keltő.
Orosz kollégájához hasonlóan nyilatkozott Einar Steesnaes norvég olajügyi miniszter is, aki Oslóban a Reutersnek adott nyilatkozatában megismételte, hogy jelenleg nem lát okot a kartell által kért intézkedések megtételére. Mexikó valamivel kedvezőbb hozzáállást mutatott: ágazati minisztériumából származó hírek szerint „nagyon valószínű”, hogy Mexikó is csökkent, ha az OPEC erre szánja el magát.
Az Interfax orosz hírügynökség Leonyid Fedunt, a legnagyobb orosz olajvállalat, az OAO Lukoil helyettes elnökét idézve közölte: az orosz olajtermelők és a kormány esetleg megállapodhatnak arról, hogy 2002-ben az idei szinten tartják a termelést, ám csökkentésről nem beszélt.
Az olajárak szerdai esése és a miniszteri kommentárok elemzők szerint felidézték az 1998-as évet, amikor tíz dollár alá süllyedt a hordónkénti ár. Ennek megismétlődése annál is inkább lehetséges, mivel a világ kőolaj-felhasználása a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint a harmadik negyedévben az egy évvel korábbi szintről egy százalékkal, 75,7 millió hordóra esett vissza, miközben az októberi napi termelés ezt 1 millió hordóval meghaladta.
(NAPI)
