Az amerikai aranybányászat valószínűleg profitál George W. Bush terrorellenes politikájából - írja a Handelsblatt elemzőkre hivatkozva. Ezen nézeteket elsősorban arra alapozzák, hogy az arany pénzügyi forrásul szolgál a biztonságpolitikai célok megvalósításához. A kormány például már most sok szabályt megszüntetett, amelyeket az előző elnöki ciklusban hoztak a környezet védelme érdekében.
Így a New York-i és washingtoni merényletekkel a háttérben az aranytermelők a jövőben alighanem könnyebben kapnak engedélyt újabb területek használatára. A belügyminisztérium máris hatálytalanított egy törvényt, amely korlátozta a szemét és a környezetet terhelő egyéb anyagok tárolását. Emellett visszavonták az előző kabinet azon törvényét is, amelyet „a köztulajdonban lévő földeken való helyrehozhatatlan és alapvető károk megakadályozására” hozott. Az említett döntéseket azonban csak előrébb hozták a terrorakciók miatt, hiszen Bush már a választási beszédeiben állást foglalt az aranybányászat ilyetén korlátozása ellen.
Tony Jensen, a nevadai Cortez bánya vezérigazgatója úgy véli, hogy ezek után „aranyidők” köszönthetnek az aranybányászatra. Hasonlóan vélekedik Russ Fields, a nevadai bányaipari szövetség elnöke is. Nevada állam egyébként hetven százalékban részesedik az éves amerikai aranykitermelésből, ami körülbelül 3 milliárd dollárt tesz ki. Fields szerint jövőre már az éves teljesítmény elérheti a 4 milliárd dollárt is.
A környezetvédelmi csoportok hevesen bírálják a döntéseket, s kifogásolják azt is, hogy a kormányzat a környezetvédelmi illetékek megszabásánál kedvezőbben ítéli meg az arany-, mint a kőolaj-, a földgáz- vagy a fakitermelőket, annak dacára hogy relatíve az arany felszínre hozatala terheli a legtöbb mérgező anyaggal a környezetet.
A kormány most válaszul mérlegeli, hogy emeli az aranybányászatra kiszabott illetéket, ám elemzők szerint ezzel is inkább a költségvetés bevételeit szeretnék növelni.
Á. A.
Arató János