Nem okozott különösebb meglepetést a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tegnapi bécsi ülése, ugyanis a tagországok olajügyi miniszterei úgy döntöttek, hogy nem emelik napi termelési kvótájukat, amely jelenleg az iraki szállításokkal együtt napi 24,2 millió hordóra rúg. Ez a lépés szinte borítékolható volt, hiszen Sakib Khelil, a kartell elnöke már előzetesen többször kijelentette, hogy „a dolgok úgy maradnak, ahogy vannak”.
A miniszterek azzal magyarázták döntésüket, hogy világgazdaság idei gyengélkedése következtében nem növekedett a várt ütemben a kőolaj iránti kereslet, s ezért csak az elmúlt hónapban négy dollárral csökkent az olaj hordónkénti ára. Kedden a londoni nemzetközi kőolajtőzsdén (IPE) az Európában irányadó északi-tengeri Brent nyersolaj hordónkénti jegyzése kilenc centtel, 25,55 dollárra süllyedt, az OPEC-olajkosár pedig 24,50 dolláron állt.
A kínálat annak ellenére megfelelő, hogy Irak immár egy hónapja nem szállít olajat a világpiacra. Az, hogy az arab ország felújítja-e a kivitelt, a megtorló intézkedésekről rendezett ENSZ-szavazás kimenetelétől függ, amelyet az OPEC-értekezlettel nagyjából egy időben tartanak. E tanácskozáson hétfőn az Oroszország által kilátásba helyezett vétó hatására az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felhagyott a 11 éves embargó módosítására tett erőfeszítéseivel, ehelyett az élelmiszerért olajat programot újítják fel öt hónapra. Úgy tűnik, ez megfelel a közel-keleti országnak, aminek következtében alighanem növekszik a globális kínálat - és ezzel párhuzamosan erősödik az OPEC vezetőinek „fejfájása” a kialakult helyzet miatt. Mindezeket figyelembe véve az OPEC-miniszterek bejelentették, hogy a szervezet szeptember 26-27-én esedékes következő ülése előtt nem hívnak össze rendkívüli értekezletet. Igaz, a kartellhez közel álló források szerint telefonon is egyeztethetik további lépéseiket, ha a vártnál mégis több olajra lenne szükség.
(Reuters, Bloomberg)
