Kedden Londonban az Európában irányadónak számító Brent nyersolaj hordónkénti ára napközben jóval 27 dollár fölé szökött, pedig a jegyzések csökkenését valószínűsítette, hogy az Egyesült Államokban a benzintartalékok az utóbbi tíz hétben 1,15 millió hordóval növekedtek, noha gyakorlatilag már elkezdődött a felhasználás szempontjából kiemelkedőnek tekinthető nyári időszak. Sőt - bár konkrét adatokat még nem közölt az amerikai kőolajintézet (API) -, a nyersolajtartalékok is 2,6 millió hordóval nőttek.
Az áremelkedés a Reuters jelentése szerint azzal függ össze, hogy a piacon nyugtalanságot okoz az ENSZ BT viharosnak ígérkező tárgyalása az Irak elleni szankciókról. Oroszország ugyanis közölte, hogy visszautasítja - azaz megvétózza - a szankciók módosított fenntartására vonatkozó angol-amerikai javaslatot, amennyiben azt szavazásra bocsátják.
Az olajárak emelkedésében más tényezők is közrejátszanak. Irak lassan már egy hónapja nincs jelen az olajpiacon; június 4. után felfüggesztette az olajszállítást, miután az ENSZ a szokásos hat hónap helyett csak egy hónappal hosszabbította meg az élelmiszert olajért programot. Sokak szerint az is nyugtalanságra ad okot, hogy az Egyesült Államok a képviseletei és érdekeltségei elleni terrorista merényletektől tartva riadókészültséget rendelt el az Öböl-térségben. Nem mellékes az sem, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) - az iraki bojkott ellenére - az amerikai túlkínálat miatt nem kívánja emelni termelési kvótáit.
Az említett benzinfelesleg hatására ugyanakkor az amerikai energiaügyi minisztérium jelentése szerint az országban számottevően csökkent a benzin ára. Az autósoknak gallononként (3,78 liter) ma már csupán 1,538 dollárt kell fizetniük, ami az április eleje óta eltelt időszak mélypontjának számít.
(Reuters)
Arató János