Az Országos Burgonyaterméktanácshoz (OBT) eddig beérkezett adatok szerint Magyarországon idén a tavalyinál csaknem 20 százalékkal kisebb, mintegy 47 ezer hektár volt a vetésterület. A csapadékszegény időjárás miatt a gumók nehezebben fejlődtek, így a hektáronkénti átlagtermés vélhetően csak 15-17 tonna között alakul, ami messze elmarad az 1999. évi 20,4 tonnától. A termés a homokos, gyenge vízmegtartó képességű talajokon volt a legrosszabb, ezeken a területeken csaknem 30 százalékkal csökkent. Az említettek együttes hatásaként a betakarított mennyiség mindössze 700-800 ezer tonna lesz, ami ha szűkösen is, de fedezi a belföldi igényeket, takarmányozásra viszont nem vagy csak nagyon kevés marad.
Az össztermésből hozzávetőleg 100 ezer tonnát vásárol fel a feldolgozóipar, ám ez a mennyiség a közeljövőben még növekedhet, mivel néhány cég - például a Chio Wolf Magyarország Kft. - számottevően bővítette kapacitását.
A hazai frissfogyasztás volumene azonban valószínűleg nem módosul, a becslések szerint változatlanul 550 ezer tonna körüli lesz.
Beigazolódtak azok a prognózisok, amelyek a termőterület csökkenése miatt az árak jelentős emelkedésével számoltak. Az étkezési burgonya kilogrammonkénti termelői ára idén 30-45 forint között változott, szemben a tavaly jellemző 20-25 forinttal. A vetésterület zsugorodása egyébként éppen az alacsony árakkal magyarázható, ugyanis sokan a jövedelmezőség drasztikus visszaesése miatt hagytak fel a burgonyatermeléssel.
A belső igényeket épphogy fedező készletek miatt Hajdú Zoltán szinte biztosra veszi, hogy az idén exportra nem vagy csak nagyon kevés jut, pedig lehetőség lenne rá, hiszen a környező országok közül Romániában és Szlovákiában is burgonyahiánnyal küszködnek.
A fogyasztási és az ipari célra termelt burgonyáéval szemben a vetőburgonya vetésterülete nem változott ismét 1500 hektár körül volt. Ezen a téren egyébként továbbra is kedvezőtlen tapasztalat, hogy a magyar termelők csak 15-20 százalékban használnak minősített szaporítóanyagot, míg például az Európai Unióban (EU) ez az arány már meghaladja a 70 százalékot. Hajdú reményei szerint a hazai mutató a jövőre már emelkedik, részben annak köszönhetően, hogy ez év július 1-jétől az EU-ból vámmentesen lehet vetőburgonyát importálni. (Továbbra is kikötés azonban, hogy az importőr az OBT-nek tagja legyen, valamint a behozott áru a nemzeti fajtalistán szerepeljen.)
Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy az összes felhasználásból a magyar szaporítóanyagok aránya a két évvel ezelőtti 8-9 százalékról 10-12 százalékra emelkedett.
Á. A.
Ábrahám Ambrus