Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Franciaországban egyre nagyobb hullámokat vernek a kergemarhakór (a két évvel ezelőtt közkeletűvé vált latin/angol rövidítéssel BSE) következményei. Az ügy az által került a média érdeklődésének középpontjába, hogy a szórványosan előforduló megbetegedések nyomán a kormány elrendelte az ország mintegy 21 millió állatot számláló szarvasmarha-állományának a szűrését. Ennek eredményei a kór drasztikus mértékű terjedését mutatták – a tavalyi 30-cal szemben, idén már 86 esetet észleltek. E hír hallatán több étterem, illetve étteremlánc törölte étlapjáról a csontos marhabordát s az iskolai menzák is kiiktatták választékukból a marhahúsételeket.
Ezeket az egyre nagyobb, negatív visszhangot kiváltó fejleményeket tetézte az a múlt heti bejelentés, amely szerint Oroszország és Magyarország betiltotta a francia marhahús, valamint marhahúskészítmények importját (NAPI Gazdaság, 2000 november********)
A párizsi kormány mezőgazdasági minisztere, Jean Glavany olyan pszichózisról beszél, amely önmagát generálja – nézete szerint a közvélemény, valamint a fentebb említett felhasználók reakciója eltúlzott, hiszen a francia élelemiszer-biztonsági hatóság (AFSSA) nem kérte a marhahús forgalmazásának betiltását.
A BSE-ügy, jobban mondva pánik már olyan méreteket öltött, hogy maga Jacques Chirac elnök szólította fel a kormányt, hogy azonnal tiltsa be a húsliszt és csontliszt keveréktakarmányokban való felhasználását. (Az emlékezetes, két évvel ezelőtti angliai kergemarhakór-járvány idején a kutatók arra megállapításra jutottak, hogy annak terjedéséért nagyrészt az előbb említett két, magas fehérjetartalmú állati eredetű takarmánykomponens tehető felelőssé.) A francia kormány már korábban felkérte az AFSSA-t annak vizsgálatára, hogy indokolt-e a hús- és csontliszt etetésének minden állatra történő kiterjesztése. Glavany, aki ezzel nem ért egyet, ezzel kapcsolatosan azt vetette fel, hogy amennyiben egy ilyen tilalom valóban megszületik, akkor az meglehetősen nagy gondot okoz majd az évi mintegy 3 millió tonna elhullott állatot átvevő állatifehérje-feldolgozóknak. Ezen túlmenően az országban termelt olajos magvak feldolgozása révén melléktermékként nyert növényifehérje-takarmány (napraforgómag-, szója-, repcemagdara) mennyisége elégtelen a kieső húsliszt és csontliszt pótlására.
Laurent Fabius pénzügyminiszter ennek ellenére úgy véli, hogy az Európai Unióban kodifikált úgynevezett elővigyázatossági elv érvényesítése megköveteli, hogy a tudományos vizsgálatokkal még nem alátámasztott alapos gyanú esetén is betiltsák az ominózus takarmányok használatát.
A marhahúsfogyasztás drasztikus visszaesésének elkerülése érdekében egyébként felmerült az az elképzelés is, hogy megváltoztatják a marha darabolásának szokványát, nevezetesen a csontos marhaszeletet a gerincvelőt – a BSE fertőzés hordozóját – tartalmazó csigolyaoszloptól az eddigieknél távolabb kell levágni.
(NAPI)
