Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai bionövény-termelés – a kemizálással kultivált növényekéhez hasonlóan – idén elmaradt a tervezettől. Ennek elsődleges oka, hogy a téli és kora tavaszi csapadékos időjárás, majd a szárazság miatt egyes helyeken tönkrement a vetés. Pedig a szezon elején még számottevő vetésterület-növekedést regisztrált az egyesület - a tavalyi közel 40 ezer hektárról csaknem 50 ezer hektárra bővült. (A kedvezőtlen időjárást egyébként leginkább a málnaültetvények sínylették meg, a becslések szerint a hektáronkénti átlaghozam alig éri el a 2,5 tonnát, szemben az 1999. évi 6 tonnával.)
A vártnál kisebb termés elsősorban a hazai boltok ellátásában okoz nehézségeket, ugyanis a termelők szinte minden árualapjukat exportálták – így a hazai piac ellátása jelenleg rosszabb, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában volt, annak ellenére, hogy tavaly is hasonló gondok jelentkeztek. Pedig a kereslet ha lassan is, de élénkül – a tapasztalatok szerint az igények általánosan, s nem csak egy-egy termék iránt növekszenek - igaz, ez elsősorban a fővárosról mondható el. Vidéken alig-alig tapasztalható fejlődés.
Frühwald Ferenc úgy véli, a belföldi forgalom nagyobb mértékű bővülését egyértelműen az gátolja, hogy rendkívül nagy a bio- és a hagyományos termények, termékek ára közötti különbség. A felár egyes esetekben a 150 százalékot is eléri, míg a nyugat-európai kereskedelmi láncokban ez csupán 20-30 százalék között mozog.
A biotermények „árelőnye" viszont idén az Európai Unióban (EU) is növekedett, a magyarországihoz hasonlóan kedvezőtlen időjárás következményei miatt. A kínálat ott ugyancsak csökkent, s rendkívül keresett volt a magyar bioáru. A búzatermést például már szinte teljes egészében exportálták, a tavalyinál lényegesen magasabb áron - Németországban egy tonnáért 350-400 márkát fizettek, szemben az elmúlt évben jellemző 300-320 márkával. A biokukorica-exportot illetően azonban az egyesületnél még nem tudják, hogy a bevezetett kiviteli korlátozás érinti-e őket.
A hazai biovertikum idén újabb ígéretet kapott az agrártárcától, miszerint az állam három évig – egy-egy területen csak az előírt hároméves átállási, kivárási idő után kaphatnak biominősítést – hektáralapú támogatásban részesíti azokat a termelőket, akik bionövények termesztésére kívánnak áttérni. Ennek eredményeként a jelenlegi termőterület előreláthatóan megduplázódik, sőt néhány év alatt az ideálisnak tartott 500 ezer hektárt is elérheti. Erre egyébként a piaci pozíciók megtartása érdekében szükség is lenne, mivel az Európai Unióba egyre nagyobb volumenben érkezik bioáru Kínából, Algériából, Argentínából, Tunéziából. Ez idővel már a magyar piaci pozíciókat is veszélyezteti, különösen ott, ahol az exportőröknek nincsenek vagy nem lesznek bejáratott üzleti kapcsolataik.
Á. A.
