Nem járhatunk nagyon messze az igazságtól, ha azt feltételezzük, hogy a trendkövető befektetők meghatározó része már hónapok óta várta a több évre visszatekintő csökkenő trend folytatódását. Tekintsük például a 269270 dolláros árszintet: az árfolyam először május végén közelítette meg ezt a régiót (G), majd augusztus és október között számos alkalommal (K, M, O, p1) láthattunk kísérletet új mélypont felállítására. Akkor a korábbi minimumok tesztelésekor is úgy tűnt, hogy a csökkenés folytatódhat, de csak most, október második felében indult be ténylegesen az árcsökkenési folyamat. Az alábbiakban áttekintjük, milyen körülmények lehetnek segítségünkre annak megállapításában, hogy ez az ármozgás folytatódik-e vagy sem.
A mellékelt charton olyan szélsőértékekre fektettünk vonalakat, amelyek áttörése az esetek nagy részében egy viszonylag nagyobb, illetve tartósabb elmozdulást előzött meg. Először az a1a3 pontokat összekötő vonalra hivatkozunk, amelynek ha nem is látványos áttörése több hónapra kiterjedő csökkenő tendencia kezdete volt. Az f2g1 vonal áttörése csak egy kisebb emelkedés bevezetőjeként szolgált, ami rövidesen a visszájára fordult. Az Op1 minimumokra rajzolt vonal áttörése pedig már a legutóbbi időszak történései közé tartozik, a tendencia folytatódása valószínűnek tűnik.
De nézzük meg az érem másik oldalát is, azaz a sikertelenül végződő kitöréseket.
A charton látható első trendvonalat az s3 és U pontokon helyeztük el. Január közepén, az U pont kialakulását követően néhány nappal a vonal „megsérült, ami egy korai, ebből a szempontból tévesnek mondható jelzés volt. A jegyzés visszacsúszott a V minimumig, majd a valódi áttörés csak február második felében következett be.
Még ellentmondásosabb, pontosabban sikertelen volt az L és N maximumokra fektetett vonal áttörése, hiszen a fölötte kialakult P maximum után az árfolyam iránya megváltozott. A fentiek alapján úgy tűnik, hogy az ármozgás előrejelzésében nem sok hasznát vehetjük a fenti módon a szélsőértékekre rajzolt vonalaknak. Olykor viszont egy apró megerősítő jelzés is elég, hogy sokkal megbízhatóbb legyen a prognózis. Az SU pontokon átmenő vonal áttörésénél ezt a megerősítést a V minimum szolgálta. Mivel magasabban helyezkedett el a megelőző T minimumnál, ez valószínűvé tette, hogy a vonal fölött egy új maximum jött létre, ami az áttörés esélyeit lényegesen javította. Az a1a3 vonal áttörését egy, az előzőeknél alacsonyabban kiépülő minimum (a4) előzte meg. Sőt, itt még egy további, az előzőnél alacsonyabban elhelyezkedő minimumot találhattunk (a2), ami az áttörést követően tovább növelte az árcsökkenés valószínűségét.
Az f2g1 pontokra helyezett vonal áttörését viszont csak egy rövid távú, a g2 pontban, a korábbi G minimumnál magasabban helyet kapott minimum erősítette meg. Ebben az esetben tehát inkább csak rövid távon volt jó esély az áremelkedés folytatódására.
Az LN szélsőértékeken áthaladó vonal áttörése „csúfosan végződött, de láthatjuk, hogy itt nem kaptunk megerősítést, hiszen az O minimum alacsonyabban helyezkedett el a korábbi M (és N) pontoknál, ami nem támasztotta alá az emelkedés létjogosultságát.
Október második felében az O és p1 pontokon áthaladó egyenest lefelé törte át az árfolyam. Itt is megkaptuk a fentiek szerinti megerősítő jelzést, mivel a p2 maximum már a P csúcs alatt helyezkedett el. Az eddigi ármozgás alapján elmondhatjuk, hogy a támasz áttörése sikeres volt. Az árcsökkenésre spekulálók számára további bátorító körülmény, hogy az árfolyam még nem hajlott vissza a 269 dolláros szintig, ami a csökkenő tendencia viszonylagos erősségére utal. Bár egy ilyen „visszatesztelés bármikor lehetséges, egy újabb mélypont megjelenésének van nagyobb esélye. Ezt csak az rontaná le, ha a jegyzés visszatérne a 270 dolláros szint fölé, de ennek most kicsi a valószínűsége.
Sz. Z.
