2000-ben az erőteljes importon és a feldolgozók készletleépítési politikáján kívül leginkább a német építőiparban bekövetkezett lanyhulás nehezítette az európai PVC-gyártók helyzetét - állapítja meg a European Chemical News. A kereslet - amely Európában a prognózisok szerint idén 2,5 százalék körüli mértékben növekszik - az év első felében még a tavalyi szint alatt maradt. Mindezen nehézségek ellenére a termelői árrés némileg javult, de messze nem annyit, hogy kárpótolná a szállítókat a megelőző két évben e téren elszenvedett veszteségeikért. Ráadásul a harmadik negyedév már gyengébbre sikerült, s most abban reménykednek, hogy az elkövetkező két-három hónapban javul a helyzet. A kapacitáskihasználtsági ráta is romlott valamelyest - jelenleg 90 százalék körül van - mivel a termelők igyekeznek elkerülni a raktárkészleteik felduzzadását.
A PVC-árak tavaly júniustól idén nyár közepéig folyamatosan, majdnem 80 százalékkal, kilogrammonként 1,80 márka közelébe emelkedtek. Azóta viszont már mintegy 15 pfenniggel gyengült a piac, ezért a termelők az árak emelésére készülnek, attól a kényszertől hajtva, hogy valamilyen mértékig ellensúlyozzák az alapanyag, az etilén drágulását. (Az etilén negyedik negyedévi irányadó szerződéses ára 705 euró/tonna, 20 euróval magasabb a megelőző negyedévinél.) Az érintett cégek viszont a termelői árrés szűkülését nem engedhetik meg maguknak.
A spot piaci árak Északnyugat-Európában napjainkban 1,45 és 1,60 márka között vannak, a kontinens déli részén ennél valamivel magasabbak, 1,53 és 1,68 márka között szóródnak. Skandináviában különösen nyomott az árszint a kelet-európai áru támasztotta verseny következtében. A jövő évi kilátásaikat már kedvezőbbnek ítélik, 2002-ben pedig a várakozások szerint kifejezetten feszítetté válik a piac.
Kummer Krisztián