Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Milyen tendenciák jellemzik a korrupció hazai alakulását?
- Magyarország húsz éve folyamatosan a korrupcióval közepesen fertőzött országok közé tartozik, ezt mutatja a Transparency International korrupcióérzékelési listáján elfoglalt, gyakorlatilag változatlan pozíciónk is. Általánosságban jellemző, hogy a korrupció elleni küzdelem diktatórikus elnyomásra épülő formái a létező legszigorúbb büntetések mellett is magát a harcot teszik korrupttá, kialakulnak ugyanis azok a tarifák, amelyek normál körülmények között fel sem merülnének. A demokrácia önmagában a korrupció ellenfele, hiszen az ilyen berendezkedésű országok átlátható társadalmi működése következtében normativitás és végigkövethetőség jellemzi a közviszonyokat. Korrupciót erősítő, illetve gyengítő hatása lehet a költségvetési politikának is: nagyban csökkenti a korrupció lehetőségét az, amennyiben hosszú távon kiszámítható, hogy a magyar állam mennyit juttat például fejlesztésekre. Meggyőződésem, hogy az elmúlt húsz évben azért nem változott a magyarországi korrupciós helyzet, mert hiányzott az ilyen értelemben vett stabilitás az állam működéséből. A folyamat egy sajátos - az átmenethez, illetve a privatizációhoz kapcsolódó - vonulata, hogy a rendszerváltozás kezdetén szinte végtelennek hitték az állami vagyont. Ebből adódott a társadalomban és a közgazdászok körében is sok esetben élő vélekedés, hogy "hagyni kell az ügyeskedést", hiszen ez "enyhíti az átmenet fájdalmait". A magyar társadalom korrupcióval szembeni érzékenysége csak nagy késéssel alakult ki, és csak lassan változott visszautasítássá az a szemlélet, amely a rendszerváltozás sajátos, tűrt jelentéseként látta a korrupciót, az ügyeskedést és a szürkegazdaságot. A társadalom korrupciós esetekkel szembeni érzékenysége nagy késéssel, de napjainkra jelentősen megnövekedett.
- Az ÁSZ milyen módon, milyen eszközökkel küzd a korrupció ellen?
- A számvevőszék ellenőrzései során kiemelt figyelmet fordít a korrupciót erősítő tényezőkre, illetve a korrupciós kockázatok feltárására. A szervezetről szóló törvény értelmében az országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző intézményeként a kockázati területek azonosítása és feltárása mellett az ÁSZ minősíti a működés átláthatóságát és a gazdálkodás elszámoltathatóságát is. Az ellenőrzések során feltárt ügyeket indokolt esetben a nyomozó szerveknek jelzi, alapos gyanú esetén megfelelő fegyelemi vagy büntetőjogi szankciókat kezdeményez, a törvényi kötelezettségnek megfelelően. Az elmúlt 10 évben átlagosan évente 5-10 alkalommal került sor a korrupcióhoz gyakran kapcsolódó bűncselekményekkel - mint a hűtlen vagy hanyag kezelés, illetve a számvitel rendjének megsértése - kapcsolatos büntetőjogi szankciók kezdeményezésére. A számvevőszék kutatóintézete rendszeresen készít átfogó tanulmányokat a témában, ezek közül több a korrupció lehetséges okait, lehetőségeit tárja fel. A nemzetközi tapasztalatokkal és trendekkel összhangban az ÁSZ kutatásai is azt mutatják, hogy a korrupció fő oka lehet az alacsony fejlettségi és jövedelmi színvonal, a demokrácia hiánya és a korrupció társadalmi elfogadottsága.
- Milyen új fejlesztésekre ad lehetőséget a jelenlegi projekt?
- Fontos felismerés, hogy a korrupció elleni hatékony és eredményes állami fellépéshez nemcsak új intézményekre van szükség, nélkülözhetetlen a kritikus jelenségek, okok és tünetek feltárása, illetve az egyes intézményekre jellemző korrupciós kockázatok azonosítása. A korrupció mértéke és természetesen az ezzel kapcsolatos kockázatok eltérőek, ezért - ráadásul a korrupciónak is kedvező - hibás megközelítés, ha e két dolog között nem tesz különbséget. A projekt megvalósítása során az ÁSZ nemzetközileg igazolt és bevált kockázatértékelési módszertan alapján átfogó felmérést készít a magyar közszféra intézményeiről, majd pedig kísérletet tesz egy korrupciós "kockázati térkép" megalkotására. A projekt középpontjába állított "integritás elv" a szervezetek működését abból a szempontból vizsgálja, hogy azok mennyiben felelnek meg a rendeltetésszerűség, a feddhetetlenség, a tisztaság és az átláthatóság követelményeinek. A vizsgált intézményi kört az átmenő pénz nagyságrendje és a társadalmi hatás alapján határozzuk meg, az erre vonatkozó objektív mérce kialakítása is a munka része. A fejlett országokban az integritás szemléletének közszférán belüli következetes érvényesítése az elmúlt években a korrupció elleni küzdelem fontos eszközévé vált. A projekt éppen ezért a hazai közigazgatási kultúra megváltoztatását ösztönzi azzal, hogy a költségvetési szektorban bevezeti és széles körben elterjeszti a korrupciós kockázatok felmérésének, illetve megfelelő kezelésének - alapvetően önkéntességen alapuló értékelésének - gyakorlatát. A módszertant az ÁSZ a Holland Számvevőszékkel 2007-2008-ban megvalósított, 29 millió forint összegű szakmai együttműködési projekt (twinning) keretében sajátította el. Jelenleg tehát kipróbált módszertan áll rendelkezésre, a mostani projekt pedig a holland minta adaptálása a magyar viszonyokra.
- Milyen projektcélokkal, eszközökkel és fejlesztésekkel számolnak?
- A fő cél a közigazgatás korrupciós kockázatainak feltérképezése, osztályozása és kutatása, a hazai ellenőrzési gyakorlat és a közigazgatási kultúra integritás-szempontú fejlesztése. A 2009-2011 között megvalósuló projekt több tevékenységet tartalmaz. Jövő ősszel, majd ezt követően évente több ezer közigazgatási szerv közreműködésével egy interneten elérhető kérdőív segítségével végez országos adatfelvételt. A kérdések megválaszolásával létrejövő adatbázisnak - illetve a mért adatok alapján minden évben megrajzolható "kockázati térképnek" - köszönhetően az egyszerű érdeklődők is viszonylag könnyen képet alkothatnak majd az intézmények korrupcióval szembeni védettségének vagy veszélyeztetettségének fokáról. Mivel a korrupciós kockázatokat illetően már előzetesen is számos olyan terület kiemelhető, amelynek részletes vizsgálata indokolt, a projekt keretében mélyebb elemzések készülnek a közbeszerzésekkel, hatósági engedélyező tevékenységgel és az uniós támogatások lebonyolításával kapcsolatban szerzett tapasztalatokról. Emellett az integritás elvének széles körű elterjesztése érdekében az ÁSZ országos és regionális szakmai rendezvényeket és konferenciákat szervez majd, illetve a kockázatelemzési módszerről tananyag is készül a költségvetési intézmények apparátusában dolgozó szakemberek számára. A projekt zárásakor az ÁSZ átfogó javaslatot nyújt majd be a jogalkotó számára, összegezve a szerzett tapasztalatok alapján szükséges - akár törvényalkotási - teendőket.
- Mennyiben járulhat hozzá a program a korrupció visszaszorításához?
- E program elsősorban a megelőzésre irányul. A megvalósítása során használt tesztsor segít feltárni a költségvetési szervek korrupciós szempontból kritikus pontjait, illetve igyekszik támpontokat adni a közszféra intézményei számára a korrupciós kockázatokat mérséklő intézkedések mielőbbi megtétele érdekében. Kizárólag megtorlással és elrettentő büntetéssel nem érhető el tartós eredmény, mivel a korrupciós okok felszámolása hiányában ez a súlyos társadalmi probléma folyamatosan újratermelődik. A projekt középpontjában éppen ezért a helyes intézményi működés, illetve a személyi integritás követelményeinek megfelelő magatartás előmozdítása áll.
- Milyen közvetlen eredményekre számít a számvevőszék?
- A korrupció mértékének csökkentése néhány éven belül reális célként kitűzhető, ehhez azonban nagyon következetes állami magatartásra, a problémakezelés célzottabbá válására van szükség. Csökkenteni kell a finanszírozási anomáliákat, a hiánypontokat, a döntési mechanizmusok bizonytalanságát. Ennek a folyamatnak a közvetlen haszna lehet a befektetői bizalom erősítése: ha ugyanis egy országot korrupcióval erősen vagy közepesen fertőzöttnek tekintenek, a befektetők bekalkulálják az ehhez kapcsolódó költségeket is számításaikba, ennek hatására pedig drágábbá válnak a beruházások. A finanszírozás belső harmóniájának megteremtésével, kiszámíthatóvá tételével csökkenthető az állami szereplők - köztük az önkormányzatok - kiszolgáltatottsága is.
(Az interjú 2009. november 25-én készült.)
