Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Miért fontosak ma egy ipari cégnek és egy költségvetési intézménynek (egyetem, kutatóintézet) a pályázatok és ezek segítségével hogyan lehet konkrét kereskedelmi alapokat teremteni? A dabasi Vitafort Első Takarmánygyártó és -forgalmazó Zrt.-nél tudják a választ erre a kérdésre, hiszen - mint erre Kulik Zoltán vezérigazgató emlékeztet - már az EU-csatlakozás előtt egy kimondottan kutatás-fejlesztési csoportot is kialakítottak. Ez a felkészülés annyira jól sikerült, hogy a cég 2004-ben három uniós k+f pályázatot is elnyert, több mint 1,5 millió euró értékben. Egy akár fejlesztéssel is foglalkozó ipari cég önmagában nem tud az alapkutatási pályázatokon elindulni, egy egyetemmel, kutatóintézettel karöltve azonban sikeresek lehetnek ezek a projektek - vallja Kulik Zoltán. Míg ugyanis az intézmények az alapkutatást végzik, az ipari cég - ahogyan a Vitafort is tette - a kutatások eredményét gyorsan beépítette termékeibe. A vezérigazgató emlékeztet arra, hogy ezek az együttműködések nagyon sikeresek voltak az elmúlt három-négy évben. A Vitafort már a pályázati szakaszban olyan állatházi kísérleteket folytatott partnereinél, amelyek kapcsán nyomon követhette azok gyakorlati alkalmazását. Nem számított tehát kidobott pénznek a k+f költség, amelyre a dabasi cég árbevételének csaknem egy százalékát költi. Az elmúlt másfél évben már nem a Vitafort keresi meg a cégeket, hanem az egyetemek, kutatóintézetek bombázzák ötleteikkel a céget, keresve a lehetőséget a közös pályázásra.
Megvalósult és tervezett projektek
A Vitafort elmúlt három évben megvalósult, lezárt k+f projektjei közül az egyik a szaporasági mutatók javítására és a korai vemhességvizsgálatra vonatkozott a tejelő szarvasmarháknál. A téma eredményeképpen egy 1000 tehenes telepen éves szinten mintegy 10 millió forint költség takarítható meg. Egy másik projekt, a Hungaro-Beef komplex húsmarhaprogram eredményeként a magyar hungarikumnak számító húsmarharendszert s ennek piaci oldalát fejlesztették ki. Végeztek még alapanyag-ellátottsági vizsgálatokat sertés-teszttelepeken, e program eredményeként az 1 kocára jutó malacok számát tudják szignifikánsan növelni. Egy másik projektben a flavonoid tipusú vegyületeket vizsgálták takarmányozási szempontból, az általános immunállapot javítása érdekében. A projektek költségvetése meghaladta a 400 millió forintot.
Egy másik projektben a flavonoid tipusú vegyületeket vizsgálták takarmányozási szempontból, az általános immunállapot javítása érdekében. A projektek költségvetése meghaladta a 400 millió forintot. A kutatások eredményeként partnereik jobb ár-érték arányú termékeket adhatnak, emellett fontos hozadék, hogy a tudományos intézetek hosszabb időre munkához és pénzügyi forráshoz jutnak - hívja fel a figyelmet a vezérigazgató. Kulik Zoltán beszámol az elmúlt hetekben beadott pályázatokról is. Az egyik a miko- és fitotoxin okozta kockázatok felmérésére és csökkentésére, azaz az élelmiszer-biztonság fokozására vonatkozott. Pályáztak szervesnyomelem-premixek fejlesztésére a környezeti károk mérséklése, a jobb hasznosulás és a szervetlen anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében, de a biodízelgyártás során képződő glicerin takarmánycélú hasznosítására is, továbbá gyógynövényeket tartalmazó premixkészítmények fejlesztésére. Utóbbi projekt célja a nagy hagyományokkal rendelkező kínai gyógynövény-feldolgozó ipar alapanyagainak takarmányozásban való használata az állatok immunrendszerének erősítése érdekében. Ezen projektek megvalósulás előtt állnak, összköltségvetésük mintegy 1,4 milliárd forint, ami az elkövetkező négy-öt évben meghatározza a cég k+f stratégiáját. Az együttműködő tudományos intézeteknek mindez komoly erőforrást, partnereiknek pedig piacképes, innovatív termékeket jelent.
Keleti kapcsolatok
Kulik Zoltán emlékeztet arra, hogy az agrárkormányzat megpróbál Kelet felé nyitni. Ez ügyben már meg is történtek az első lépések Indokína, vagyis Vietnam, Laosz, Kambodzsa irányában, amikor Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára a közelmúltban egy kisebb delegációval felkereste ezeket az országokat. A nyitás jól jöhet a Vitafortnak is, hiszen a céget a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet korábban azzal kereste meg, hogy meglévő távol-keleti kapcsolatai üzleti célú kiaknázása érdekében bevonja egy konzorciumba, amelyhez azóta az Eximbank is csatlakozott. Ez az elképzelés ugyanis egyezett a kormányzat, illetve az agrártárca terveivel, miszerint fel kell éleszteni a keleti irányú üzleti kapcsolatokat. A Vitafort érdekeltsége Laoszra vonatkozik, az országnak ugyanis szüksége van segélyre, illetve speciális takarmánykeverők létesítésére a sertés- és haltápgyártás érdekében. A kutatóintézet ötlete nyomán Kulik Zoltán idén nyáron már felmérte a helyzetet, a közelmúltban pedig lehetősége volt a kormányküldöttséggel visszatérni a távol-keleti országba.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai a világ országait hat kategóriába sorolják; Kambodzsa és Laosz a 6. kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy úgynevezett kötött segélyprogramra jogosult, uniós segélyek is mehetnek oda - hívja fel a figyelmet Kulik Zoltán. Az Eximbank közreműködésével hamarosan megállapodás születik egy Laosz részére történő 6 millió dolláros segélyprogram kapcsán, melynek keretében a Vitafort három takarmánykeverő vagy két keverő és egy mintafarm létrehozásában vállalna szerepet. A takarmánykeverőknél a know-how-t - vagyis azt, hogy miként gyártsanak - a kutatóintézet adná el, a keverőüzemeket pedig lényegében a Vitafort építené fel. Az említett segélyre az elmaradott országban már rá lehet építeni saját, hazai tőkét is - ez a kormányzat érdeke is -, az Eximbank érdeke az ügyben szereplő kormánygarancia kapcsán nyilvánvaló, a kutatóintézet pedig végre kamatoztatni tudja több évtizedes kapcsolatait.
Piaci tendenciák
A Vitafortnak nemcsak keleti kapcsolatai bővülnek, hazai helyzete is egyre jobb: a 2007-es év a cég számára az elmúlt nyolc-tíz évet figyelembe véve kereskedelmileg az egyik legsikeresebb esztendő. Premixforgalmuk 17 százalékkal, tápforgalmuk 14 százalékkal nőtt. Összességében a belföldi árbevételük mintegy 600 millió forinttal növekszik. A növekedés mind a sertés-, mind a szarvasmarhapiacon érezhető. Az igen magas szemestakarmány-ár és az alacsony sertésfelvásárlási ár a piacon egyelőre nem mutatkozik, a cégnek 40-45 teljesen új szerződéses nagyüzemi partnere van. Összességében idén előreláthatóan további, mintegy 70 ezer tonna tápegyenértéki növekedést érnek el és ezzel már a hazai takarmánypiac csaknem 20 százalékát lefedik. A cégnél stratégiai döntés volt az export visszafogása, hiszen a rossz termésátlagok miatt miatt megugrott a belföldi kereslet a tápok iránt, míg külföldön a tápszűke következtében most nagyobb a pénzügyi bizonytalanság és rizikó. Így az export idén az előző évi felére, a teljes tevékenység 5 százalékára csökkent. Ez az év ugyanakkor piaci szempontból nagyon fontos, sok új területi szakemberrel és kereskedővel bővült a stáb. Az ezt követő fél évben mindent az alapanyaghelyzet fog meghatározni: március-áprilisban az fog takarmányt gyártani, akinek lesz miből és lesz alapanyaga - véli Kulik Zoltán. A Vitafortnál a több mint 600 millió forintos árbevétel-növekedés ellenére a tavalyival azonos nagyságrendű eredményt terveznek és a vezérigazgató szerint ennyi is fog realizálódni. Ami azt jelenti, hogy az árbevétel-arányos eredményük rosszabb lesz a tavalyinál, de ezt egyértelműen az indokolja, hogy az alapanyagár-emelkedést nem tudták és nem is akarták teljes mértékben áthárítani partnereikre, ami így a fedezetük csökkenését okozta.
