- Hogyan zárja az évet a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, a SZIE GTK?
- Idén egy eredményes évén van túl kar. Az alapszakok - megfelelő tudományos és oktatási színvonalú tanári karon alapuló - sikeres tavalyi akkreditációja után 2007-ben létrehoztuk a mesterszakokat. Egy nagy konzorciumban, valamennyi közgazdasági karral együtt adtuk be a létesítési kérelmeket, és a mesterszakok jelentős részére indítási engedélyt kaptunk.
- Melyek ezek?
- Ilyen a marketing, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, a pénzügy, a regionális és környezeti gazdaságtan, a vezetés és szervezés, valamint a vidékfejlesztési agrármérnöki szakok. A gazdasági felsőoktatás karai tehát nagyon sikeres akkreditáción estek túl. Ezen túlmenően a Magyar Akkreditációs Bizottság egy új tudományterületen engedett doktori iskolát létesíteni, ez pedig a regionális tudományok. Ennek is beadtuk az akkreditációját, és reményeim szerint mivel a tudományos háttér - és ezt az előzetes információk is visszaigazolják - igen erős, megfelelünk a követelményeknek.
- Beszélne erről bővebben?
- A GTK-n stratégiai szempontból biztosítottak a megfelelő alapok ahhoz, hogy a három éven belül "kifutó" osztatlan képzés helyett egy stabil és hosszú távon meghatározó képzési szerkezet alakuljon ki, illetve már ki is alakult. Az alapképzéseket megalapítottuk, zömmel két nagy területen. A nagyobb az üzleti képzési ág, a másik az agrárképzési területen a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki és az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapszakok. Erre épülnek rá a mesterszakok. Mivel a Gazdasági és Szervezéstudományi Doktori Iskola már egy évtizede működik, ez a piramis csúcsa az üzleti képzési ágban, a regionális és környezeti gazdaságtan és vidékfejlesztési agrármérnöki mesterszakoknál pedig a Regionális Tudományok Doktori Iskolája lenne a csúcs.
- A SZIE GTK az első tíz közgazdászkar között van. Egyetért ezzel?
- Egy felmérés szerint a nyolcadik helyen van a huszonhét között, ami nagyjából tükrözi az erőviszonyokat. A kar viszonylag rövid múltját figyelembe véve nem kérdőjelezzük meg a Corvinusnak vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek és más előttünk lévő karoknak a pozícióját, de ott vagyunk mögöttük. Jó együttműködéssel, de azért versenykörülmények között, nagyon korrekten dolgozunk együtt velük a felsőoktatási piacon.
- Mi az a plusz, amit a SZIE GTK kínál a hallgatóknak?
- Többek között a nemzetközi kapcsolatokat, ezek adják ugyanis a garanciát ahhoz, hogy betörhessünk a nemzetközi felsőoktatási piacra. Ennek érdekében az angol nyelvű képzéseinket fejlesztjük, már most is folynak ilyen típusú képzéseink. El kellett döntenünk, hogy beszálljunk-e sokadikként az évente ismétlődő tudományos konferenciák megvalósítói közé vagy pedig bizonyos időszakokban rendezzünk meg fontosabb eseményeket. A kar mértékadó tudós közvéleménye úgy döntött, hogy inkább az utóbbi utat járjuk. Idén is lesz egy fontos rendezvényünk. Mivel a kar idén 50 éves, december 3-6. között rendezünk egy nagyon komoly színvonalat képviselő, nemzetközi tudományos konferenciát Gödöllőn.
- Ez a konferencia a Tradíció és innováció címet kapta, mégpedig a Gödöllőn is oktató, publikációiról is ismert egykori legendás agrárminisztertől, Romány Páltól. Mit lehet tudni a rendezvényről?
- A jelentkezések már lezárultak, számos országból érkeznek hozzánk vezető professzorok és meghívtuk a Gödöllőhöz kötődő volt agrárminisztereket is. Kísérő rendezvényként itt fog ülésezni az MTA Agrár-közgazdasági Bizottság, az Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottság és a Regionális Tudományos Bizottság. Emellett megszervezzük a kari Tudományos Diákköri Konferenciát olyan egykori kari hallgatók részvételével, akik országos tudományos diákköri konferenciákat nyertek, de jönnek majd a karon végzett topmenedzserek is. Közel kétszáz előadást tervezünk, 18 szekcióban. A szomszédos országok hasonló karaival együtt tartunk majd egy visegrádi szekciót azokkal a velünk szerződéses kapcsolatban lévő karokkal, amelyekkel - visszatérve kicsit az előző kérdéshez - reményeink szerint 2008 szeptemberében új mesterszakot fogunk elindítani.
- Erről mit érdemes tudni?
- Ez egy menedzsmentszervezés mesterszak lenne, amelynek kapcsán félévenként váltva más-más országban folytathatják tanulmányaikat a hallgatók, illetve a kezdetben húszfősre tervezett hallgatói csoportok. A négy félévet így Gödöllőn, Nyitrán, Varsóban és Prágában - félévenként egyetemet, várost, illetve országot váltva - tölthetik el a hallgatók. Mivel a nemzetközi akkreditációnak mind a négy kar megfelel - s mivel azonos tantervekkel, tantárgyi struktúrával, mindenütt angol nyelven fut ez a képzés -, mind a négy kar diplomáját ki fogjuk tudni adni a hallgatóknak, akiknek így lényegében négy ország által elismert diplomájuk lesz. A nyugat-európai egyetemekkel közös képzések kapcsán éppen ez a legnagyobb probléma: nagyon bonyolult találni olyan képzési rendszert, hogy a mesterszak mind a két nemzeti akkreditációnak megfeleljen.
- A közelmúltban szerződést kötöttek a Tata indiai multinacionális céggel egy gödöllői oktatási központ létrehozásáról. Ez ügyben van előrelépés?
- Komoly tudományos kapcsolataink alakultak ki nagy indiai országos kutatóintézetekkel, vezető indiai kutatók is tartanak előadást az említett konferencián. Az indiai szekció kísérő rendezvénye lesz a Tata cég oktatási központjának átadása. Erre azért is szükség lesz, mert a Tata igényeire is figyelemmel ki fogjuk szélesíteni a közgazdászképzés különböző szakjait, és ezek alapján - miután a hallgatók is választhatnak közöttük - az indiai cég a Gödöllőn végzett szakemberek közül könnyebben találhat majd megfelelő, sokoldalúan képzett munkatársakat. Mindezekről a sajtó képviselői is személyesen meggyőződhetnek a Gödöllőn 2007. december 3-6. között megrendezendő "Tradíció és Innováció" nemzetközi tudományos konferencián.
Tóth Levente László