Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jó irányba halad a baromfiágazat az értékesítés terén, de a magas takarmányárak a kínálatot alaposan visszavetették. Ha nem születik átütő eredmény
a 2007. évi állatjóléti támogatások kifizetése és a legális piacvédelem terén, a baromfisok is csatlakoznak a demonstráló sertéstartók megmozdulásához.
Az európai fogyasztók attitűdjeiket tekintve aggódók, hedonisták, hagyománykövetők és újdonságokat keresők, a magyar fogyasztókat ezek közül leginkább a tradíciókövetés jellemzi: keresik a már ismert ízeket és egyre inkább kezdi érdekelni őket, hogy mi van az élelmiszerben - mondta Dörnyei Ottília, a GfK Hungária Piackutató Intézet cégvezetője a Baromfi Terméktanács (BTT) sajtóbeszélgetésén. A GfK felmérése szerint Magyarországon az elmúlt két évben a hazai eredetet fontosnak tartók aránya 52 százalékról 65 százalékra növekedett, s a jó minőségű áru vásárlására való törekvés mellett megnőtt a magyar termékek iránti igény is.
A GfK kutatása kijelöli azt az irányt, amely felé a magyar baromfiágazatnak is mozdulnia kell - mondta Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. A szakember emlékeztetett arra, hogy néhány éve a magyar baromfit ellátták védjeggyel, és ezt próbálták a garancia brandjévé alakítani. A brand felépítéséhez azonban még hosszú időre van szükség, mint ahogyan ki kell alakítani a fogyasztókkal való szövetséget is. Két-három év múlva a jó magyar baromfi védjegy teljesen elfogadott és ismert brand lesz Magyarországon, ami alkalmas lesz arra, hogy a fogyasztók döntését pozitív irányba befolyásolja - tette hozzá Bárány László. A BTT elnöke szerint erre a brandre nagyon kell vigyázni, nem szabad lejáratni, a fogyasztókban pedig tudatosítani kell, hogy a magyar termék nemcsak garancia, hanem a hazai agrárágazat egyik kiemelkedő reprezentánsa, a magyar baromfiipar túlélésének egyik feltétele is.
A csirkehús piaci tendenciáit a 2005 második feléről 2006-ra áthúzódó madárinfluenza, ennek következményeként a baromfiállomány csökkenése határozta meg. Idén az uniós kínálat csökkenésének oka egyrészt a Brazíliából érkező baromfihús, másrészt pedig a csirkehúsimport - szintén állat-egészségügyi problémák miatti - visszaesése. A magyarországi piaci folyamatok az EU-csatlakozás óta az uniós árak tendenciáját követik, és a hazai árak sem szakadnak el lényegesen az uniós átlagáraktól. A vágócsirke ára - az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKI) piaci információs osztályának adatai szerint - idén az első nyolc hónapban átlagosan 12 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt években a tagállamok között az egyik legalacsonyabbnak bizonyult hazai termelői ár idén augusztusban már meghaladta a kilogrammonkénti 200 forintot. A termelői árak emelkedésében a fokozatosan kialakuló alapanyaghiányon kívül a takarmányköltségek növekedése is szerepet játszik. A fenti időszakban a csirkehús átlagos értékesítési árának növekvő tendenciája meghaladta a termelői ár növekedésének ütemét, a fogyasztói árak emelkedése pedig azonos volt az értékesítési árakéval. Az emelkedést a kutatók szerint egyértelműen a termelési fázisokban csökkenő kínálat alapozta meg, ami ugyanebben az időszakban a tagállamok és a környező országok - szintén termelésük csökkenésével összefüggő - fokozódó külpiaci keresletével párosult.
Szükség esetén az áruházláncok Magyarországon is elkezdik pótolni a kieső magyar baromfihúst - hívta fel a figyelmet Bárány László. Az importáru beérkezhet korrekt módon - azaz jó minőségű termék, ellenőrzött feltételekkel -, de jöhet silány minőségű, ellenőrizetlen származású is. Utóbbinak pedig a magyar fogyasztó látja kárát, pedig a baromfiszektor volumenét tekintve még mindig 120-130 százalékos önellátó potenciállal rendelkezik, azaz 20-30 százalékkal többet termelünk ezekből a jó minőségű hústermékekből, mint amennyire a magyar piacnak szüksége van. Az ágazat sorsa azért sem elhanyagolható, mert akár a következő évben - amikor esetleg rekordmennyiségű gabona terem - is ott lesz a magyar baromfiipar a maga 2-2,3 millió tonna késztakarmány-fogyasztásával, amelynek 64-65 százaléka gabonaféle, tehát búza és kukorica. Vagy pedig jövőre megint újabb raktárakat kell építeni a gabonának, újabb 30-40 milliárd forintért? - tette fel a kérdést a BTT elnöke.
Bárány László szerint az állam részéről eddig megtett intézkedések csak "szépségtapaszt" jelentettek a törött végtagra a baromfiágazat esetében. Az állat-egészségügyi és hatósági díjak csökkentése vagy elengedése jó az ágazatnak, de összességében éves szinten nem haladják meg az egymilliárd forintot, miközben a takarmányköltségek az egekbe szöktek. A baromfisok olyan állami segítséget szeretnének, amivel a saját piacaikat védhetnék. Vannak állandóan érvényben lévő állat-egészségügyi szabályok, és ezek alkalmazásával meg lehetne nehezíteni az importot. Képtelenség, hogy egy ország azzal büntesse a saját termelőit, hogy legalizálja a szürke- és feketekereskedelem terjedését - bár az ellene való küzdelem végre elindult. A baromfisok az ügyben legutóbb azt kérték a miniszterelnöktől, hogy hatáskörénél fogva ültesse egy asztalhoz a minisztériumokat és a hatóságokat, hogy dolgozzák ki azt a jogi szabályozási rendszert, amelynek értelmében a BTT megkapja azokat a jogosultságokat, amelyekkel meg tudja védeni a saját áruját, tisztességét és a magyar fogyasztó biztonságát.
