Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Mennyi most az NFA kezelésében lévő állami földvagyon, ebből a területből mennyi van bérbe adva és mennyi időre? Melyek a jellemző bérleti díjak, vannak-e ettől eltérések, ha igen, miért? Ahol nincs haszonbérlet – mennyi ez a terület –, miért nincs?
– Az állami termőföldvagyon a vásárlások és értékesítések nyomán dinamikusan változik. Jelenleg 1,5 millió hektár a magyar állam tulajdonában lévő termőföld. A Nemzeti Földalapba tartozik a mezőgazdasági műveléshez szükséges, de művelés alól kivett terület, ami az ország mezőgazdaságilag művelhető területének mintegy 25 százaléka. Ezt az irdatlan vagyont visszük majd „hozományként” az állami vagyont kezelő új, egységes szervezetbe. Mintegy 900 ezer hektáron állami tulajdonú erdőgazdaságok folytatnak fenntartható, tartamos erdőgazdálkodást vagyonkezelési szerződés – tehát nem haszonbérlet – keretében. A Nemzeti Földalapba tartozó területek harmada van lekötve haszonbérleti szerződésekkel. A jelenlegi földtörvény maximum húszéves haszonbérleti időszakot enged meg, de a szabályozás – még a Nemzeti Földalap 2002-es megalakulását megelőző időszakban – lehetővé tett akár hosszabb lejáratot is. A jogelőd szervezetek (ÁPV Rt., KVI) által megkötött és átvett szerződések között is vannak ilyenek. Az idei évben az NFA által megállapított minimális haszonbérleti díj 700 forint aranykoronánként. A díj nagysága évente aranykoronánként 100 forinttal növekszik 2009-ig, amikor is a díjrendszert felülvizsgálják. Az NFA-nak törvényi kötelezettsége a termőföldek hasznosítása, ami jellemzően pályázatos haszonbérbe adás vagy pályázatos, illetve – kisebb területek esetén – árveréses értékesítés útján történik. Ugyanakkor bizonyos esetekben a hasznosítás nagyon komoly akadályokba ütközik, például földrajzi, domborzati vagy gazdaságossági okokból. Ezeknek a földeknek a döntő többségét az életjáradéki programban ajánlották fel az NFA-nak megvételre. A hasznosításra váró területek nagysága mintegy 19 ezer hektár, hasznosításuk folyamatosan történik, pályázatos haszonbérbe adásra vagy értékesítésre kijelöléssel. Átmeneti intézkedésként esetenként úgynevezett földhasználati engedélyt adunk ki rájuk, egyéves időtartamra. Ennek díja 2007-ben aranykoronánként szintén 700 forint. A nem haszonbérleti formák között kell megemlíteni még a különböző költségvetési szervek (iskolák, kutatóintézetek) használatában, vagyonkezelésében lévő mintegy százezer hektáros termőföldvagyont.
– Alig több mint egy éve a miniszterelnök új földosztásról beszélt, amikor az NFA-hoz tartozó földvagyonból térítésmentesen kaptak termőföldet a helyi önkormányzatok. Lehet már mérleget vonni ennek kapcsán?
– A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet önálló költségvetési szerv, amelynek helyét, feladatát egyértelműen meghatározza a 2001. évi CXVI. törvény (az úgynevezett NFA-törvény) és a vonatkozó kormányrendeletek, a követendő birtokpolitikai irányelveket pedig az Országgyűlés állapította meg. A szervezet nem „elszabadult hajóágyúként” vesz részt a birtokpolitikában, felügyeletét a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter látja el. Ennek megfelelően hajtjuk végre a kormány programjából következő feladatokat. A települési önkormányzatok helyi, közösségi szükségleteinek kielégítéséhez szükséges földjuttatás lehetőségét az NFA-törvény tavalyi módosítása teremtette meg.
Az átadásról minden esetben kormányhatározat döntött. A kormányzati döntést előkészítő NFA 2006-ban három ütemben összesítette az önkormányzati igényeket. Az önkormányzatok által megjelölt célkitűzések változatosak voltak: foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítása, árvízvédelem, települési szennyvíztisztító bővítése, ökopark létesítése, gázvezeték fektetése, üdülőkörzet fejlesztése stb. A kormány határozatai ötvenegy önkormányzat esetében adtak felhatalmazást csaknem kétezer hektárt érintő vagyonkezelésbe adásra, tizennyolc önkormányzat esetében pedig mintegy 222 hektár tulajdonba adásáról rendelkezett. A szerződéskötések folyamatban vannak, nem mindegyik önkormányzat élt a lehetőséggel.
– Az állami földvagyon NFA részéről történő hasznosítása kapcsán meg kell említeni a szociális földprogramot. Ezzel mi a helyzet?
– A szociális földprogram a térségi foglalkoztatási gondok és a munkaerőpiacon fokozott hátránnyal indulók problémáinak mérséklését szolgálja. A felhasználható ingatlanok önkormányzatok általi igénylését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egyik tavalyi rendelete teszi lehetővé, törvényi felhatalmazás alapján. Ennek értelmében az NFA évente január 31-éig teszi közzé azon földrészletek listáját, amelyek esetében a szociális földprogram céljaira a települési önkormányzatok pályázatot nyújthatnak be. Kormányhatározat alapján az NFA 2006-ban tízéves szerződés keretében tíz települési önkormányzat vagyonkezelésébe adott 110 hektár területet. A kormányhatározat ugyan ennél valamivel több földterületre adott volna felhatalmazást, de végül is nem minden nyertes önkormányzat élt ezzel a lehetőséggel. A 2007. évi szociális földprogramra kijelölt területek listája megtekinthető az NFA honlapján (www.nfa.hu).
– Hogyan állnak a korábban népszerűnek tűnő, mostanában kevesebb nyilvánosságot kapott földért életjáradékot programok?
– A programot az NFA a kormányrendeletben meghatározottak szerint valósítja meg. Még 2006 előtt hirdettük meg a program három fordulóját, ennek során több mint 19 ezer földtulajdonostól csaknem 54 ezer hektár földet vásároltunk.
A program negyedik fordulója 2006. február 7-én indult. Népszerűségét bizonyítja, hogy több mint 15 ezer pályázat érkezett a beadási határidőig. Időközben problémát jelentett a költségvetés korlátozott teherbíró képessége. A megoldás érdekében a kormány úgy rendelkezett, hogy az életjáradék forrását a termőföldeladásokból kell előteremteni. Ha az értékesítési tevékenység a tervek szerint halad, idén júliustól megkezdődhet a szerződéskötés azoknak a pályázatoknak az esetében, amelyek a pályázati kiírásnak megfelelnek és lehetővé teszik, hogy a Nemzeti Földalap eleget tudjon tenni törvényi hasznosítási kötelezettségeinek.
– Az NFA eddig mekkora területet értékesített és ebből mennyi bevétel származott? Melyek az árveréses, illetve pályázatos értékesítés elsődleges szempontjai?
– Az árveréseket jellemzően kisebb területek esetén alkalmazzuk. Előnye a gyorsasága, hátránya, hogy kisebb teret enged a birtokpolitikai irányelvek érvényesítésének. Éppen ezért az értékesített területeknek csak mintegy tíz százalékát érinti az árveréses forma, bár vannak olyan vélemények, hogy növelnünk kellene az árverés értékesítésben képviselt arányát. A fennmaradó 90 százalékot megpályáztatjuk. Itt a bírálati szempontrendszer alapján előnyben lehet részesíteni például az állattartó telepeket. Erre a növénytermesztés és állattenyésztés megbillent egyensúlya miatt van szükség. Az Új Magyarország vidékfejlesztési terv tervezett intézkedéseinek megfelelően ettől az évtől a fiatal agrárvállalkozókat preferáljuk. Előnyben kell részesíteni továbbá az élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató és már termőföldtulajdonnal, illetőleg haszonbérlettel rendelkezőket. Az értékesítési kampány 2006 márciusában indult el. Az eltelt időszakban 33 ezer hektár termőföldet adott el az NFA. Az elért bevétel meghaladta 13 milliárd forintot, amit – ahogy említettem – az életjáradéki program finanszírozására kell fordítani.
– A földértékesítést kedvező hitelkonstrukcióval segíti az állam, illetve az NFA. Miből áll a kedvezmény, illetve ön szerint érdemes-e most földet venni Magyarországon?
– Az állam támogatja a birtokfejlesztési hitelprogramhoz csatlakozó bankok által nyújtott hosszú lejáratú, kedvező kamatozású hiteleket. Ezek kormány által garantált hitelek, kifejezetten földvásárláshoz vehetők igénybe és nemcsak állami földek esetében, hanem akkor is, ha az állami földek vételárának egy részét hitelből törleszti a vevő. Az NFA a maga részéről együttműködési megállapodást kötött több vezető hitelintézménnyel, amiben nyilatkozik a bankok által nyújtott hitelek fedezeteként felajánlott termőföldek megvásárlásáról. Ez segíti a földtulajdonost a hitel felvételében, aminek a fedezete a tulajdonában lévő termőföld. A visszavásárlási nyilatkozat feltételes, a bankok hitelezési kockázatát csökkenti, mivel a hitel bedőlése esetén az NFA az állam nevében a földet visszavásárolhatja adott értéken, hiszen bank mint gazdasági társaság nem lehet földtulajdonos ma Magyarországon. Az NFA eddig több mint 10 milliárd forint értékű kötelezettségvállalással állt a termőföldhöz kapcsolódó hitelezés „mögé”. Egyébként eddig egyetlen esetben sem vásároltunk így földet. Az elmondottak talán érzékeltetik, hogy a Nemzeti Földalap olyan kínálattal van jelen a termőföldpiacon, amivel érdemes számolni, illetve élni a vásárlási lehetőséggel.
– Ahogyan a földértékesítés, úgy a birtokrendezés kapcsán is időről időre megfogalmazódnak különféle elképzelések. Személy szerint hogyan látja ezek realitását? A birtokrendezés érdekében eddig is sokat tett az NFA, és ez a folyamat esetleg felgyorsulhat a közeljövőben?
– A földtörvény adta keretek között az NFA eddig is támogatta és ezután is támogatja a birtokösszevonással járó önkéntes földcseréket. A termőföld-értékesítések során a pályázati egységeket úgy próbáljuk összeállítani, hogy művelésüket a közeljövőben egységesen lehessen folytatni. Az osztatlan közös tulajdonú parcellák megszüntetésén nagyot lendített az agrártárca által indított és a földhivatalok által végrehajtott ingyenes kimérési lehetőség. Ugyancsak a tárca működtet pályázati rendszert a birtokösszevonások támogatására. Jelenlegi kormányzati elképzelések szerint az állami vagyont kezelő szervezeteket egységes keretbe vonják össze. A termőföldek kezelésének speciális szempontjait, a birtokpolitika alakításának lehetőségét megfelelő súllyal kell megjeleníteni a közös szervezetben. Ahhoz, hogy az új szervezeten belül az agrártárca birtokpolitikai elképzelései megvalósulhassanak, létre kell hozni az ehhez szükséges kereteket is. Ha ez megtörténik, esélyt látok a birtokrendezés felgyorsítására is.
