Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mai magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája a burjánzó fekete-, illetve szürkegazdaság. A hazai húsiparban mindez nem új keletű, ugyanakkor az elmúlt hónapokban a feketegazdaság részaránya hihetetlen tempóban emelkedett, mára meghaladja a 30 százalékot – állítják a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) szakértői. A Hússzövetség a legjelentősebb hazai húsipari vállalkozások szakmai-érdekképviseleti szervezete, tagjainak termelése adja a hazai tőkehús- és húskészítmény-termelés több mint 70 százalékát és a magyar húsexport 90 százalékát.
A szervezet szakértőinek számításai szerint a hazai húsipar éves árbevétele 350 milliárd forint körül alakul, a feketegazdaság – azaz az adómegkerülő forgalmazás –, valamint az illegálisan termelő zugüzemek és az árnyékgazdaságban egymással áfacsalásban versenyző sok kis vágóhíd éves szinten 100 milliárd forintos kárt okoz a sertéságazat tisztességes szereplőinek. Mindezt tetézi, hogy idén jelentősen nőtt az ellenőrizetlen forrásból származó kistermelői (házi) termékek piaci aránya, ami ebben az évben akár a 15-20 százalékot is elérheti.
A szakemberek szerint a tisztességesen működő cégek egyre inkább kiszorulnak a piacról, mondhatni, „végóráikat élik”, miközben az illegálisan működő szereplők szabadon tevékenykednek. Számukra úgy tűnik, mindezt az állam tétlenül szemléli. A tavaly őszi ötszázalékos áfaemelés jelentősen növelte az adómegkerülési hajlandóságot; a 20 százalékos hazai forgalmiadó-kulcs kiugróan magas, más tagállamokban az élelmiszerek áfája csak 7-9 százalék. Az adómegkerülő forgalmazás miatt az állam adóbevétel-kiesése eléri a 20 milliárd forintot. A budapesti húskereskedelem esetében a feketeforgalmazás akár a 40 százalékot is meghaladhatja – vélik az ágazati szakértők.
A Hússzövetség az elmondottak miatt kéri Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy terjessze az ügyet a kormány elé, mivel ez meghaladja az agrártárca hatáskörét. A helyzet kialakulásához ugyanakkor a szakértők szerint az élelmiszer-biztonsági hatósági ellenőrzés alacsony hatékonysága is hozzájárult. Jelenleg az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás ellenőrzésében érdekelt hatóságok a médiaszereplésben egymással vetekedve gyakorlatilag csupán kampányszerű ellenőrzéseket végeznek. A kamerák kereszttüzében zajló propaganda-ellenőrzés alapvető szakmai normákat sért, súlyosan rombolja a fogyasztói bizalmat, ezzel pedig éppen a tisztességes gyártóknak és forgalmazóknak okoz kárt – fogalmaznak sarkosan a szakértők. Szerintük a hatósági ellenőrzés ilyen gyakorlata és rendszere elfogadhatatlan, ehelyett az egy szervezetbe tömörülő, tekintélyt parancsoló hatósági munkán alapuló, rendszeres és állandó ellenőrzésre és kőkemény szankciókra van szükség.
