Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Professzor úr! Az utóbbi időszakban alaposan megváltozott az egyetem, illetve a kar tevékenysége. Felülről vagy alulról indult folyamatok voltak emögött?
– A Szent István Egyetem (SZIE) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (GTK) 2007-ben lesz húszéves. Annak idején, amikor a hagyományos mezőgazdaság-tudományi képzésből a gazdaság- és társadalomtudományi kari diszciplínák önálló karba kerültek, küldetési nyilatkozatunk már úgy szólt, hogy a hagyományos agrárképzés értékeit megőrizve, de új pályára kell állnia a GTK-nak. A valós igények pedig elsősorban a közgazdasági, kisebb mértékben az agrár-közgazdasági, valamint a humánerőforrás-képzés irányába mozdultak el.
– Hogyan hatott az egyetemre, illetve a GTK-ra a rendszerváltozás, az egyetemi integráció, majd az EU-csatlakozás?
– Különösen a rendszerváltozás utáni időszakban jelentkeztek az említett új igények. A mezőgazdaság akkor mélyrepülésbe kezdett. Mi ugyanakkor – lényegében előretekintve az európai uniós csatlakozásra – nem csak 1990-ben kezdtük el olvasni a polgári közgazdaságtan elméleteit, hanem lényegesen korábban. Világos volt a karon, hogy az egész átalakulásnak az élelmiszer-termelés irányába kell történnie. Mert ugyan agrárnyersanyagokat termelünk, de nyomon kell követni a teljes termékpályát, beleértve ebbe a későbbiekben kibővülő piacokat is. A megtermelt árut – a nyersanyagokat – értékesíteni, feldolgozni is kell, egyidejűleg figyelni az élelmiszer-biztonságra, a magas hozzáadott értékre, illetve a természeti adottságainkat kétharmad részben jelentő termőföld hasznosítására, és nem feltétlenül csak az agrártevékenység keretében. Ide lehet sorolni például a vidékfejlesztést, a falusi turizmust, az alternatív energiafelhasználást, s el kell dönteni, hogy az uniós piacon ezeket miként tudjuk hasznosítani. Mi ezt stratégiailag úgy határoztuk meg, hogy maga az egyetem is foglalkozzon a természeti erőforrásokkal, beleértve e csoportba a környezetgazdálkodást, a vidékfejlesztést is, mégpedig azért, nehogy beleessünk a nyersanyagtermelők csapdájába, akik nem képesek a világpiaci árakkal megküzdeni.
– Miért nem sikerül ez?
– Mert sem az inputjaink, sem az outputjaink árát nem tudjuk meghatározni. A nagy agrárexportőrök olyan alacsonyan tartják a világpiaci árakat, hogy ezzel a helyzettel maga az unió sem tud mit kezdeni, maguk az agrártámogatások is innen eredeztethetők. Az Egyesült Államok és Kanada gabonatermelésével, a brazil szójával, az új-zélandi állattenyésztéssel nagyon nehéz versenyeznünk, hiszen ők óriási költségelőnyben vannak hozzánk képest. Elég arra gondolni, mennyibe kerül egy gallon gázolaj az Egyesült Államokban, s hogy az ezzel működő traktor segítségével előállított gabona versenyez a mi gabonánkkal, illetve a mi technikailag teljesen jól felépített tevékenységünkkel, csak éppen lényegesen nagyobb energiaárainkkal. Ezt is felismerve változott az egyetem struktúrája.
– Hogyan?
– Először tíz kar volt, majd a kertészeti karok a Corvinus Egyetemhez kerültek. A meglévő karok, illetve a GTK-nak a bolognai folyamat eredményeként most akkreditált szakjai azt bizonyítják, hogy az említett súlyponteltolódás már meg is történt. Az informatikus és szakigazgatási agrármérnök, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, valamint a mezőgazdasági szakoktató szakok Bsc alapszakok, a BA alapszakjaink a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, továbbá az emberi erőforrások. Utóbbi nagyon komoly előzménye a humánerőforrás-képzés, amit az elmúlt tíz évben végeztünk, több ezer diplomát kiadva ezen a főiskolai szakon. Távoktatást idén ezen a téren nem indítunk, de jövőre már szeretnénk. Utólagos konzultációk eredményeként viszont a kommunikáció és médiatudomány területén is BA szakot indítunk már az idén. Az andragógus-, munkavállalásitanácsadó-képzést pedig andragógus alapszakon megújított formában folytatja az egyetem. A bolognai rendszer linearitásának megfelelően az alapképzés mindenütt hat félév, illetve bizonyos esetekben a gyakorlattal hét félév. A kar az eddigi tárgyalások eredményeként jelenleg nyolc mesterszak létesítésében szerepel mint konzorciumi tag. Ezek alapján már a közeljövőben öt közgazdasági, illetve egy agrár-közgazdasági jellegű mesterszakot fogunk indítani, ezek akkreditációja folyamatban van.
– Mennyire jelent ma biztos megélhetést egy közgazdászdiploma egy agráregyetemi hagyományokkal is rendelkező intézményben?
– A SZIE erejét az adja, hogy a különböző karok agrárképzési hagyományainak köszönhetően le tudja fedni az egész élelmiszer-termelést, beleértve az élelmiszer ellenőrzését, biztonságát is. Az egyetem jövőképében is meghatározó ez, s a kibocsátott hallgatóinkra sem az a jellemző, hogy a munkanélküliek táborát erősítik. A váltást igazolja továbbá, hogy az említett alapszakokra rendkívül nagy a túljelentkezés, a BA alapszakokra a felvehető létszám többszöröse jelentkezik. A karral kapcsolatos bizalmat fejezi ki, hogy azok közül, akik nem férnek be az állami finanszírozásos keretbe, nagyon sokan költségtérítéses képzésre járnak. Ez igazolja a munkánkat, de én ennek ellenére nem vagyok elbizakodott. Az állam máshol a világban is vonul ki a felsőoktatásból, látszik ez a most folyó tandíjvitából is. Amennyiben az állam nem tudja a tevékenységet vég nélkül finanszírozni, a felsőoktatási intézményeknek – így a GTK-nak is – a piac irányába kell elmozdulni. Amennyiben jó szakokat színvonalasan működtet, emellett pedig komoly kutatásokat is végez az adott tudományterületeken, versenyben tud maradni.
– Mennyire nagy a verseny ezen a téren?
– A hazai felsőoktatásban nagyon komoly, annak ellenére, hogy bizonyos fellazulás érzékelhető. Amikor ugyanis az egyetemi integráció elindult, ötvenhárom felsőoktatási intézmény volt, jelenleg pedig hetvennél is több. Számomra is megdöbbentő volt ezt olvasni a 2000-ben történt kemény integráció, összevonások után. Nyilvánvaló azonban, hogy különféle regionális érdekek abba az irányba hatottak, hogy egy kulturális, szellemi központnak számító főiskoláért harcol minden kisváros. Nálunk mindenesetre a kari tanács úgy döntött: ahogy változik a stratégiánk, ehhez megfelelő, koncentrált erőforrásokra van szükség. A humán erőforrásokra – nevezetesen a tanári karra – és az anyagi erőforrásokra.
– Hogyan valósult ez meg a gyakorlatban?
– Negyvenöt tanszék működött a karon amikor dékán lettem, 2005-re ezekből tíz lett. Nyilvánvalóan a szakok mellé próbáljuk koncentrálni az erőforrásokat, mert kicsi, két-három fős tanszékek nem versenyképesek, nem pályázatképesek, nem konzorciumképesek. Ma pedig az európai uniós pályázatok kemény konzorciális pályázatok, kell tehát hozzájuk a szakmai háttér, például megfelelő professzorszámmal. Kezdetben nem feltétlenül örültek a változásnak a házon belül, de úgy tűnik, hogy ez beérik, tehát nem buktunk meg a koncentrációval, sőt. Az is új dolog volt, hogy a karon nincs több dékánhelyettes, csak egy, akivel bármikor meg tudjuk beszélni az ügyeket. Továbbá kabinetrendszerben dolgozunk, a kabinetekben pedig a kar fiatal oktatói végeznek konkrét munkát és időről időre beszámolnak a kari tanácsnak. Ez is működik és ez azért is fontos, mert meg kell találni azokat a fiatalokat, akik átveszik majd a stafétabotot az egyetemi irányításban.
– Mit jelent az, hogy az egyetem regionális tudásközpont is?
– Mivel környezetipari tudásközpont, az élelmiszer, az egészséges életmód témakörében is lépni kívánunk, ez ügyben adtunk is már be pályázatot. Nem orvosokat akarunk képezni, a legtöbb egészségügyi probléma azonban a környezetből származtatott betegségekből – normális életmód hiánya, táplálkozási visszásságok – adódik, a környezeti kultúra tehát tulajdonképpen egy környezet-egészségügyi képzésben ölthet testet, amibe szeretnénk mi is belefolyni. Ezért olyan továbbképzési szakokat is megpróbálunk majd akkreditáltatni, amelyek például az orvosmenedzserek továbbképzésére vonatkoznak. Emellett itt van a Közép-magyarországi Regionális Szaktanácsadó Központ is, mert nyilvánvaló, hogy főként az európai uniós források felhasználásával kapcsolatban komoly szaktanácsadási tevékenységre van szükség. Ennek nagyon szervezetten és a termékpályák mentén kell felépülnie. Ehhez persze kell a szakmai tudás és a nyelvismeret is, a mi hallgatóink ezen a téren is piacképesek.
– Mennyi pénzből gazdálkodik most a GTK? Hány hallgató jár ide, az egyetem kívülről nézve legprofitábilisabb karára?
– A SZIE költségvetése összesen 14 milliárd forint, ennek felét sem teszi ki az állami finanszírozás. A GTK 2,2 milliárd forintos költségvetéséből is hozzávetőleg a fele, 980 millió forint származik az államtól, ami talán még a bérekre sem elég. Az egyetemnek összesen 16 ezer hallgatója van, ebből a GTK a maga csaknem 6200-as létszámával elég jelentős. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 600 diplomát adunk ki az említett szakokon. Más kérdés, hogy a kar hallgatóinak kétharmada költségtérítéses képzésben vesz részt – idén átlagban egy félév 150 ezer forint –, és nemcsak a levelezők között, hanem a nappali képzésben is. A felvételi pontszámok eközben intézményekhez kötöttek, ahelyett, hogy egységesek lennének. Ezért nem teljes a minőségi oktatás! A hallgatói létszám robbanásszerű növekedésével mindenesetre az alapképzés tekintetében a demográfiai mutatók alapján nem számolhatunk. Így lényegében utóbbi képzésből és a pályázatokból adódik a piacon szabadon felhasználható forrás. A kutatási projektek esetében nagy gondot jelent, hogy a meghatározott, elszámolható költségek általában nem elegendőek a finanszírozásukra. Támogatják azonban az egyetemet cégek is, nagy élelmiszergyártók, s a napokban kötöttünk hosszú távú megállapodást az IBM-mel. Voltak sikerrel pályázó hallgatók, akik összesen 20 laptopot kaptak, ők a gépeket addig használhatják, amíg itt tanulnak. Bár tervezzük felesleges ingatlanok értékesítését, ezek eladása nélkül is tudunk finanszírozni fejlesztéseket, a várható bevételeket persze majd szeretnénk beleforgatni a rendszerbe. Néhány szakunknál a képzés Budapesten folyik, a Frankel Leó úton, a Tatai úton, az Ida utcában. Gödöllői – főiskolai képzésnek helyet adó –, továbbá Frankel Leó úti ingatlanunkat eladjuk, előbbi kapcsán már készül egy új előadó, utóbbiból pedig a képzés a Tatai útra kerül át.
– Mik a távolabbi tervek?
– Fentiek következtében a képzésben a minőségre kell helyezni a hangsúlyt, beleértve a külföldiek oktatását is. Mi most próbálkozunk olyan lépésekkel, hogy elsősorban angol nyelven folytassunk majd képzést a különböző szakjainkon. Ennek biztosítására szeptember 1-jén átadják a most épülő, csaknem 500 fős kollégiumot. Ez olyan, ppp-rendszerben épülő, szálloda jellegű épület, ahol már a külföldről jövő hallgatókat is el tudjuk szállásolni megfelelő körülmények között. Nem csak a szakok elnevezésének kell tükrözniük ugyanis a piaci viszonyokat, hanem a feltételeknek is. A nemzetközi képzésünket nem tudjuk másként megoldani, csak megfelelő szállás biztosításával az esetleg ide jövő, angol vagy német nyelven folyó képzésben részt vevő külföldiek számára. A majdani állatorvosok esetében hagyományosan folyik képzés ezeken a nyelveken is, ott elsősorban nyugat-európai hallgatók vannak, mi inkább a környező országokból jövő diákokra számítunk, illetve költségkímélő diákcserében gondolkodunk. Az állatorvosoknak most épült egy kisállat-klinika Budapesten, az István úton, ezzel is az egyetem jó hírét kívánjuk öregbíteni, illetve ki is használni, hiszen ezen a piacon is erős a verseny. Az állatorvosi karon lévő szellemi kapacitás és a meglévő klinikai háttér azonban garanciát jelent a továbblépésre ezen a téren is. Most folynak továbbá egy ökopark tervezési munkálatai Babaton. Intézményünk a hallgatók létszámát tekintve a legnagyobbak közé tartozik az országban, s a színvonala miatt sem kell szégyenkeznünk. A Heti Világgazdaság oktatási különszáma nyolc mutató szerint minősítette az egyetemeket és a karokat. A SZIE az ország valamennyi felsőoktatási intézménye sorában a negyedik, a GTK a százhatvanas rangsorban az ötödik. A fentiek figyelembevételével megalapozottak és reálisak az elképzeléseink, hogy szeretnénk továbbra is az elitképzés irányába fejlődni, végső soron az elitképzésnek egy olyan központjává válni, amely a posztgraduális képzések tekintetében a magyar menedzsereket is ide tudja vonzani.
