Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Elemzők szerint az agrárminiszter-váltás kapcsán Gyurcsány Ferencnek Gráf Józseffel szemben egy komoly elvárása lehetett, figyelemmel a választásokig hátralévő rövid időre, az, hogy a traktorok idén tavasszal ne jöjjenek Budapestre. Gráf egy éve önt hívta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) élére, a traktorok pedig otthon maradtak. Mi történt?
– Amikor tavaly május első napjaiban ide kerültem, az intézmény mélyponton volt, hiszen az uniós határidő szerint a támogatásokat december 1-jétől április 30-ig kellett kifizetni, s ezt a határidőt nagyon nehezen lehetett tartani. Ennek részben az is oka volt, hogy a területalapú támogatások igénylésénél a korábban szükséges helyrajzi számot és a földhasználati nyilvántartást felváltotta a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer és az úgynevezett fizikai blokk, amely térképhelyes légi felvételek felhasználásával készül. Idén az EU június 30-ig kitolta a kifizetési határidőt, mert az eredeti időpontig több tagországban nem tudták kifizetni a támogatásokat. Kiderült tehát, hogy azok a vállalt magyar kötelezettségek, amelyek az uniós határidő előtti kifizetésekre vonatkoztak – igaz, részben előlegként, amire az EU lehetőséget adott – egy induló rendszer esetében nem voltak reálisak.
Maguk a gazdálkodók sem ismerték megfelelően a feladataikat, de az intézményrendszer sem épült úgy egymásra, ahogyan kellett volna. A hivatalnak az említett támogatások kifizetése mellett projektalapú finanszírozásai, továbbá óriási piaci területe is van, amely az intervenció mellett piacszabályozási ügyeket, sőt az uniós exportengedélyezést is magában foglalja. Ennek is naprakésznek kell lennie, de nagyon kevés előzménye volt meg. Fentiekhez kapcsolódott még a nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT), amelynek programját nagyon későn fogadta el az EU. Bizonyos szakmai hibák miatt a végrehajtás nagyon lelassult és kritikus ponttá vált például tavaly az agrár-környezetgazdálkodási támogatások kifizetésének elmaradása.
– Úgy hallottam, a csatlakozás után feltorlódtak a SAPARD-pályázatok is…
– Az MVH tavaly több mint 430 milliárd forintot fizetett ki a gazdálkodóknak. Ez magában foglal mindent, az intervenciós kifizetést is, ami nem támogatás. A hazai támogatások ebben az összegben nincsenek benne, bár azokat is a hivatalon keresztül kapják meg a gazdálkodók. Ez úgy értendő, hogy a kifizetési határozat az MVH-nál készül, az összeg átutalása pedig az APEH feladata. A projektalapú finanszírozás – ilyen az előcsatlakozási támogatási program, a SAPARD és az agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) – az összes kifizetésnek körülbelül a 15 százalékát jelenti, mégis a legmunkaigényesebb terület. Ugyanakkor a pénz 75 százalékát lefedő két nagyon jelentős jogcím – a földalapú támogatás (saps) és az ehhez kapcsolódó nemzeti támogatás (a top up, valamint a különböző állattámogatási borítékok) – terén is nagyon készületlen volt a hivatal, nem beszélve a piaci intézkedésekről. Utóbbi kapcsán az intervenció például olyan mértékű volt Magyarországon, hogy ma csaknem 7 millió tonnás intervenciós gabonakészletünk van. Itt van az uniós készletnek több mint a fele, kukoricából pedig több mint 80 százaléka.
– A Baranya megyei földművelésügyi hivatal éléről került ide, de korábban egy állami gazdaságban is dolgozott. Mennyire tudja hasznosítani a tapasztalatait?
– Aki ezt a hivatalt vezeti, annak ismernie kell a bürokráciát, az unió megköveteli, hogy nagyon merev szabályok között történjenek az MVH-s kifizetések. A hivatali munka mellett ugyanakkor nagyon komoly piaci tevékenységet végzünk az intervenciós felvásárlással, az említett gabona mellett van 240 ezer tonna intervenciós cukrunk, de intervenciós alkoholunk is, több millió liter. Piacszabályozási eszközöket, rendszereket működtetünk, ehhez pedig nem árt tudni, hogyan működik a piac a gyakorlatban. Úgy kell működnünk, mint egy „hivatali berkekben” működő kereskedő cégnek. A hivatali ügyekhez némi ismeretet az FM-hivatalban, de közvetlenül előtte a szövetkezeti érdekképviselet megyei titkáraként is szereztem. A mezőgazdasági gyakorlat korábbi: csaknem tíz évig dolgoztam a Szigetvári Állami Gazdaságban, ahol gyakorlatilag végigjártam a ranglétrát. Akkoriban egy területi igazgatónak hetente kétszer hajnali háromkor a tehenészetben kellett lennie. Egy gazdaságban nagyon nagy a tét, van, amit nem lehet másnap megcsinálni. Aki ezt a szemléletet ismeri, tudja, miért fontos, hogy mi időben fizessünk, ha ugyanis egy gazdálkodó pénzügyi okok miatt nem tud mondjuk időben vetni, abból kára származik.
– Azért önnek megvannak a jó kapcsolatai is, hiszen nyilván a személyes ismeretség okán hívta önt az MVH élére Gráf József miniszter, aki szintén Baranyából érkezett a tárca élére, hogy több nevet ne is említsek…
– Nagyon jó és régi személyes, valamint szakmai kapcsolat van közöttünk. Az MVH felállításával kapcsolatban Németh Imre korábbi miniszterrel és Mészáros Gyula akkori közigazgatási államtitkárral szemben – akihez az intézmény felállítása tartozott – Gráf József akkori országgyűlési képviselőnek és a mezőgazdasági bizottság tagjának konzekvensen más véleménye volt. Ehhez a szakmai muníció összeállításában én is segítettem a képviselő úrnak. Mindketten láttuk, hogy a kifizetési kudarc kódolva van. Mindjárt az indulásnál az FM-hivatalokra kellett volna ráépíteni az intézményrendszert. Ehelyett a tárca korábbi vezetői inkább az osztrák típusú kifizetőügynökség létrehozását tartották jónak, mondván, az osztrák kamara mindent előkészít, s szaktanácsokat is ad a gazdálkodóknak.
– E döntés következményei is vezettek a későbbi személycserékhez a tárcánál, aminek az MVH működésében is nyomai vannak...
– Egyebek mellett idén már teljes mértékben a falugazdászokra bíztuk ezt a munkát és a minőség biztosan javulni fog. Tavaly, amikor ide kerültem, az első dolgom az volt – a támogatási kérelmek beadásának félidejében –, hogy ezt a módszert még a határidő lejárta előtt néhány nappal bevezessem. Ennek következtében a hiánypótlásra szoruló kérelmek száma a korábbi 30-40 ezerrel szemben majdnem 20 ezerre csökkent.
– Azért is vetettem föl az imént a személyes jó kapcsolatot, mert amióta ön a hivatal elnöke, mintha megszűntek volna az agrártárca és az MVH közötti ellentétek.
– Ez nagyon fontos, mert a végrehajtás szempontjait a jogszabályalkotásban messzemenően figyelembe kell venni. Egy intézkedésnél néha többe kerül a leves, mint a hús. Míg a 200 ezer ügyfelet érintő földalapú támogatás adminisztratív keresztellenőrzése másfél nap alatt futott át a számítógépünkön, addig a 32 ezer agrár-környezetgazdálkodással összefüggő támogatási kérelem kiértékeléséhez és pontozásához két és fél nap kellett. Tehát ha túlbonyolítunk egy rendszert, ha túl sok ellenőrzési pontot teszünk bele – például az agrár-környezetgazdálkodás esetében –, akkor ez egy óriási számítástechnikai fejlesztést von maga után, nem beszélve arról, hogy jelentős létszámot is leköt. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez szakmailag mindig indokolt. Ellenőrizhetetlen feltételeket szabni értelmetlen.
– Említene példát is?
– Feltételként előírható például az altalajlazítás is, de mivel úgysem lehet ellenőrizni, ezért felesleges feltétel, hiszen legfeljebb megkérdezzük a gazdálkodót, hogy elvégezte-e ezt a munkát, és megnézzük, hogy beírta-e a naplóba, de hogy valójában megcsinálta-e, arról nem tudunk meggyőződni. Ugyanakkor egyoldalúan a végrehajtás szempontjaira sem lehet tekintettel az ember, hiszen agrárpolitika is van a világon. Erre az iskolatej jó példa, az akciót ugyanis rá lehetne bízni a tejüzemekre is, ami nekünk jóval egyszerűbb lenne, mert ugye 30-50 tejfeldolgozóval könnyebb kapcsolatot tartani, mint több ezer önkormányzattal. A logika tehát azt diktálná, hogy a rendszert ne önkormányzatokra telepítsük, hanem feldolgozókra. Csakhogy az agrártárcának azt a látszatot is el kell kerülnie, hogy valamilyen szinten piaci támogatást nyújt a feldolgozóknak. Ezen a téren tehát nekünk kell engedni és be kell vállalni a több ezer önkormányzatot. Az viszont már nem biztos, hogy olyan agyonbonyolított rendszerre van szükség, amelyet a minisztérium kidolgozott, mert ettől az önkormányzatok megőrülnek. Minden évben más jogszabály születik és a helyzet évről évre egyre kuszább.
– Az interjúra érkezve láttam egy új ügyfélszolgálati irodát…
– Ez korábban az Alkotmány utcában volt, de hamarosan átkerül a Soroksári úti központba. Ez a fejlesztés tartalmi változásokkal és technikai újítással is jár. Létrehoztunk egy call centert, ahol a híváselosztás és -várakoztatás is megoldható, s ezzel a berendezéssel mérhető lesz az ügyintéző munkája is. Szeretnénk egy olyan munkamegosztást is, hogy szakmai kérdésekben a helyi falugazdászok, szaktanácsadók álljanak rendelkezésre, hiszen egyetlen ügyfélszolgálati iroda jellegénél fogva nem alkalmas arra, hogy a szerteágazó programrendszerről mindenre kiterjedő és a gazdálkodást kőkeményen befolyásoló információt adjon. Az MVH-ban viszont pontos és megbízható válaszokat kell adni például arra, hogy hol tart egy adott kérelem elbírálása. Ezen a téren eddig elég gyengék voltunk, most azonban összekötjük a központi ügyfélszolgálatot a megyékkel. Amint elkészül, a központi diszpécserszolgálattól azt várom, hogy az MVH egy percen belül elérhető legyen és a gazdálkodók kielégítő választ kapjanak az általuk feltett kérdésekre.
– Idén az MVH létszáma nem csökkent, s a gazdálkodás keretei sem változtak. Mire számítanak a sokat emlegetett megszorítások bevezetése után?
– Az EU elsősorban az ellenőrök számát tartja alacsonynak, ezen a területen több száz fős a létszámhiány. Ezt úgy hidaltuk át, hogy a falugazdászokat az ellenőrzésekbe is bevontuk. Úgy gondolom, a megoldás a jövőben is ez lesz. Ami a törzslétszámunkat, illetve a pénzügyi kondícióinkat illeti, ha ez továbbra is így marad, a feladatok várható növekedésével az MVH lehetőségei romlanak. A költségvetésünk a tavalyihoz hasonlóan idén is 11 milliárd forint volt, 2007-ben azonban új feladatok is lesznek. Megkezdődik például az egységes farmtámogatási rendszerre (SPS) való átállás. Erre hozzávetőleg ötmilliárdot tervez a tárca, s ebből valószínűleg az MVH-nak is jut.
– Melyek még az új feladatok?
– Itt állunk az egységes mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap (EMVA) rendszerének kidolgozása előtt, aminek megvalósulásával egységes alapból finanszírozzuk majd az eddigi projektalapú AVOP-kifizetéseket és az úgynevezett NVT-s intézkedéseket, mint például az agrár-környezetgazdálkodási támogatást vagy a kedvezőtlen adottságú területek támogatását. Ebből az egységes alapból évi 130 milliárd forint támogatás fizethető ki, ami – árfolyamtól függően – hét év alatt csaknem 1000 milliárd forintot jelent. Az EMVA programja a mezőgazdaságról és a mezőgazdasági vidék fejlesztéséről szól. Ez nem azonos a komplett vidékfejlesztéssel, mint ahogy a területfejlesztéssel sem. Egyébként az EMVA-ra október 16-ig akkreditáltatni kell a hivatalt.
– Lesznek új teendők, de közben meg is szűnnek programok, például kifut a SAPARD. Az MVH-nál konkrétan mi jelent majd többletmunkát?
– A SAPARD ugyan kifut, de utógondozása, utóellenőrzése még öt évig feladatot jelent, az AVOP-ban pedig két évig kifizetéseket teljesítünk, s öt évig ellenőrizni és értékelni kell. Az EMVA hét évig menni fog, ezzel az AVOP és az NVT reformja valósul meg még ebben az évben. A direkt kifizetéseknél is változás lesz, a már említett SPS a mostani saps-top up rendszert váltja majd fel, s ezzel várhatóan 2008–2009-ben a direkt kifizetés kerül át egy új rendszerbe. Emiatt jelentős változásokra és fejlesztésekre kerül sor. Az SPS rendszerben egy adott farm mint komplex üzem kap támogatást, nem az eddigi sokféle intézkedésen keresztül segítjük majd a termelőket. Ezzel a kifizetést elválasztjuk a termeléstől, azt azonban nagyon megnézzük, hogy ki hogyan termel. Ez komoly számítógépes fejlesztést igényel és az ellenőrzési infrastruktúra még komolyabb kiépítését. Így eléggé leszűkül a kérelmezéssel járó munka és sokkal bonyolultabb lesz az ellenőrzés. Az SPS rendszer alkalmazására való felkészülést idén el kell kezdeni, hogy ne ismétlődjék meg a csatlakozás utáni kellemetlen szituáció, amikor a hivatal az uniós határidőre csak nagyon nehezen tudott fizetni. Az MVH képes lesz a rá váró feladatok végrehajtására, hiszen idekerülésem óta az általam fontosnak tartott „5 M” elve bevált. Ennek lényege a minél több kérelem, pályázat feldolgozása és kifizetése minél kevesebb hibával, minél olcsóbban és mindenkor határidőre, minimális kockázattal.
