Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyre kevesebb akadálya van annak, hogy megtörténjen a Carnex-csoport érdekeltségébe tartozó, nehézségekkel küzdő Zalabaromfi Rt. beszállítói, termelői tulajdonlása, az erről szóló elvi megállapodás ugyanis már megszületett, a felszámolást pedig a cég – a keddi közgyűlésén született döntésnek köszönhetően – elkerülte. Más kérdés, hogy a felszámolásról szóló döntéshez a tulajdonosok 75 százalékos egyetértésére lett volna szükség, a kisebbségi tulajdonos Pannonmill azonban a felszámoláshoz nem járult hozzá. Erre a fejleményre a Zalabaromfi Rt. vezérigazgatója, Papp László és a többségi tulajdonos Carnexet, illetve a Monopoly’s Kft.-t képviselő igazgatósági tag lemondott pozíciójáról – értesült lapunk.
A Carnex-csoport tárgyalást folytatott a Zalabaromfi Rt. meghatározó beszállítóival, illetve termelőivel arról, hogy a csoport tulajdoni részesedését – részvényeit – megfelelő csereakció keretében átengedné a beszállítókból-termelőkből álló konzorciumnak, s a létrejött egyezség minden említett érdekelt fél számára elfogadható volt. Ebbe az „alkuba” zavart bele kis időre a közgyűlés, de kedden délután a konzorciumba tömörült termelők, beszállítók már a bankokkal folytattak megbeszéléseket arról, hogy a Zalabaromfi finanszírozásában meghatározó pénzintézetek (K&H, Raiffeisen, MKB) hajlandóak-e a továbbiakban finanszírozni az új tulajdonosi csoportosulást. Ennek a függvénye az, hogy milyen további lépések következnek. A lépés mindenesetre része a Carnex-csoport és a bankok közötti reorganizációs, konszolidációs céllal folyó tárgyalási folyamatnak – állítják a cégcsoporthoz közel álló szakemberek.
A Zalabaromfi Rt.-nek tavaly 400 millió forint vesztesége volt, szakértők szerint nem utolsósorban a fogyasztás baromfivész miatti visszaesése következtében. Úgy vélik, hogy az országos átlagban 20 százalékos mennyiségi és 15 százalékos árbeli csökkenés a feldolgozókat eltérő mértékben sújtotta, attól függően, milyen baromfival foglalkoznak. Egy kilogramm csirke kapcsán jelenleg is 50, esetenként 60 forint körüli a veszteség – állítja egy ágazati szakértő, hozzátéve: ennyi a termelési költségek – beleértve a piaci költségeket is – és az átadási ár közötti különbözet. A veszteségek miatt a Carnex másik feldolgozója, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Kft. le is állt, a Zalabaromfi azonban a nehézségek ellenére működik. Gráf József agrárminiszter korábban Békéscsabán nyilatkozott arról, hogy szóba jöhet a termelői tulajdonlás az ottani cég esetében is, erről még folynak az egyeztetések a meghatározó termelőkkel.
A múlt év őszén az értékesítési problémák miatt csökkent a vágócsirke-felvásárlás, s ez a tendencia ez év első hónapjaira is áthúzódott – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának jelentéséből. Eszerint márciusban lehetett először tapasztalni a felvásárlások növekedését. A piac kínálati jellege a vágócsirke termelői árában is megmutatkozott: a termelői ár 2005 utolsó negyedévében folyamatosan csökkent, s a kereslet-kínálat egyensúlya – a visszafogottabb naposcsibe-telepítések hatására – csak 2006 elején kezdett helyreállni. Ennek eredményeként a vágócsirke termelői ára lassan, de fokozatosan növekszik – hívják fel a figyelmet a kutatók. A madárinfluenza miatti kereslet-visszaesésből adódó károkat ugyanakkor nem lehet az ágazattól elvitatni, ez a Baromfi Terméktanács számításai szerint tavaly ősztől az idén márciusig összesen 13 milliárd 362 millió forintot tesz ki. Az ágazati veszteségeket csak részben, illetve a piaci szereplők számára nem azonos mértékben csökkentheti az Európai Unió támogatása, amit az uniós agrárminiszterek a napokban jóváhagytak. Gráf József a végsőkig kitartott egy „igazságosabb” döntés érekében, végül már egyedül „harcolt”, de nem sikerült elfogadtatnia azt a Magyarországnak kedvező álláspontot, amely 100 százalékos EU-finanszírozásra vonatkozott. A döntés után így minden érintett tagországnak, így Magyarországnak is el kell készítenie nemzeti akciótervét, amelynek intézkedéseihez igénybe fogja venni a megszavazott 50 százalékos közösségi társfinanszírozást. A magyarországi akcióterv a napokban már elkészül, részletei egyelőre nem ismertek. Az Európai Bizottság szerint mindenesetre a válságkezelési intézkedéseknek átmeneti jellegűeknek kell lenniük és főként a kínálat csökkentésére irányulhatnak – ami elsősorban a termelőknek jelenthet segítséget –, de a tagállamok más intézkedéseket is javasolhatnak. Gráf például – a kínálatszűkítő intézkedések mellett – már Luxemburgban javasolta a felhalmozott készletek magántárolásának támogatását állami garanciavállalással és kamattámogatással, a tb-járulékok állami átvállalását, kommunikációs kampányt a fogyasztói bizalom helyreállítása céljából. A piacon azonban most sokan attól tartanak, hogy Magyarországnak nem lesz annyi szabad forrása az „önrészre”, mint más érintett uniós államoknak, így a hazai piaci szereplők versenyhátrányba kerülnek.
