Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az agrártermékekkel kapcsolatos külpiaci intézkedések az EU vámterületéről az úgynevezett harmadik országba irányuló áruforgalom szabályozását célozzák a gabona, rizs, szarvasmarha, sertés, baromfi, tojás, tejtermékek, friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs, bor, cukor és a feldolgozott élelmiszer-ipari termékek esetében – tájékoztattak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban (MVH). A hivatalnak ezen a téren két fő feladata van: az exportengedélyezési rendszer működtetése és az export-visszatérítések (exporttámogatások) kifizetése.
Attól függően, hogy egy adott termékpálya „szigorú” vagy „enyhe” szabályozás alá esik, más-más feltételek vonatkoznak az exportengedélyezésre. A szigorú szabályozás alá eső termékek esetében (gabona, rizs, cukor, szarvasmarha) minden EU-n kívüli, „harmadik” országba irányuló kivitel engedélyköteles, függetlenül attól, hogy az éppen érvényes szabályozás szerint adható rá export-visszatérítés avagy sem. Az enyhe szabályozás alá eső termékek (zöldség-gyümölcs, tej, baromfi, tojás, sertés, feldolgozott élelmiszer-ipari termékek) EU-n kívüli országba történő kiviteléhez csak akkor szükséges engedélyt kiváltani, ha az exportőr az exportált áru után támogatást, azaz export-visszatérítést kíván igénybe venni.
Az exportbizonyítvány (exportengedély) iránti kérelmet az MVH-hoz kell benyújtani meghatározott összegű biztosíték letétbe helyezése mellett, amit az export teljesítése után az MVH felszabadít. A kérelmeket általában folyamatosan lehet benyújtani, egyes termékek esetében azonban az Európai Bizottság kérelmezési időszakot állapíthat meg. (Az engedély bizonyos esetekben azonnal kiadható, általában azonban a beérkezett kérelmekről először tájékoztatni kell a bizottságot, s annak bizonyos – általában 3–5 nap – várakozási idő után meghozott döntése alapján lehet a bizonyítványokat kiállítani.) Az engedélyek kiállításában nincs és nem is lehet lemaradás, azt az MVH abszolút prioritásként kezeli, hiszen ez az exportőrök számára alapvetően fontos a kiviteli vámkezelésnél.
Az EU a fentebb nevezett termények/termékek tekintetében a magasabb belső, valamint az alacsonyabb világpiaci árak közötti különbség kompenzálására az exportőröknek export-visszatérítést (árkiegészítést) nyújthat. Ennek mértékét az Európai Bizottság határozza meg és teszi közzé a közösség hivatalos lapjában, az Official Journalban. A visszatérítési ráta akár hetente vagy havonta változhat. Az export-visszatérítés iránti kérelmet az ügyletben illetékes vámhivatalhoz kell benyújtani, amelyet a hivatal a vámkezelést követően közvetlenül megküld az MVH-nak.
A kérelem benyújtása után a támogatási jogosultság bizonyítása céljából igazolni kell, hogy az áru elhagyta a közösség vámterületét, illetve megérkezett a célországba. A megérkezés bizonyítékait a kérelmezőnek kell benyújtani a vámkezelést követő egy éven belül, az MVH pedig a szükséges dokumentumok beérkezését követő három hónapon belül folyósítja a visszatérítés összegét.
Az EU tagállamai számára együttesen rendelkezésre álló összeg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mindenkori megállapodásai függvényében alakul, s nincsenek felosztott nemzeti keretek. Az EU bármely exportőre igényelhet Magyarországon is export-visszatérítést, amennyiben innen indítja a kivitelt. (Ez természetesen viszont is igaz, tehát egy magyar exportőr bármely más tagállamban kérheti az export után járó támogatást, ha ott kezdi meg a vámkezelési eljárást.) A támogatás mértékét a bizottság határozza meg termékenként és rendeltetési országonként, figyelembe véve a közösségen belüli és világpiaci árakat, valamint a piaci helyzetet.
Az export-visszatérítési kérelmek esetében az egy kérelemhez tartozó okmányok több csatornán és több forrásból érkeznek be az MVH-hoz (ügyfél, belterületi, illetve határvámhivatal), és a támogatást csak az akkortól számított 3 hónapon belül kell kifizetni, miután minden okmány beérkezett. A hivatalhoz általában a tényleges exportot követő 1-2 hónapon belül érkezik meg minden okmány, de nem ritka, hogy csak 3-4 hónap elteltével tudja az exportőr beszerezni például a termék célországba való megérkezését igazoló iratokat. A hiánypótlási és adategyeztetési eljárások is okozhatnak 1–3 hónapos csúszást a határidőt tekintve, mivel ezek halasztó hatályúak. A közösségi jogszabály szerint a kérelmezőnek ezért áll egyéves időszak a rendelkezésére, hogy a tényleges exportot követően minden okmányt bemutasson a hivatalnál, ami a támogatás megítéléséhez szükséges.
