Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Étkezési búzát nagy tételben gyakorlatilag nem lehet vásárolni a magyar piacon, a malmok is nehezen jutnak jó minőségű búzához, amelyért akár a 26 000 forintot is megfizetik – tájékoztatta a NAPI Agrobizniszt Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára. Hozzátette, hogy az árut kis tételekben intervenciós árszinten, azaz 25 000-26 000 forintos tonnánkénti áron kínálják a termelők a kereskedőknek, de valójában pang a piac, nagy üzletek nem köttetnek. A magyar búza induló ára is már túl magas ahhoz, hogy a fuvar- és egyéb költségekkel terhelt áru versenyképes legyen a világpiacon. Intervenciós búza ugyan lenne, de az üzlet – úgy tűnik – itt is nagyon lelassult. Az utóbbi két hétben mindössze 4 ezer tonnára nyertünk pályázatot. Annak ellenére, hogy a fuvarköltséget (nagyjából) megtéríti az EU, a versenyképes üzlet itt is csak 96 euró körüli induló áron lenne elképzelhető, de ezeket az ajánlatokat Brüsszel folyamatosan elutasítja.
A kukorica helyzete sem sokkal jobb, mivel jelenleg 24 000–24 500 forintért lehet beszerezni az áru tonnáját Magyarországon, ez az ár pedig már nem képes elviselni a fuvarköltségeket, még a szomszédos tagországokig sem. Az intervenciós kukorica helyzete még kilátástalanabb, amennyiben nem nyitnak meg újabb átszállításos pályázatokat, mint amilyen a spanyol és a portugál volt.
Eközben a csapadékos időjárás Magyarországon kedvezett a búza fejlődésének, a hosszú ideig tartó hideg azonban csökkentheti a terméskilátásokat, nem beszélve arról, hogy a belvizes területeken is előre kalkulálható a terméskiesés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának jelentése szerint a gabonafélék termelői ára februárban 22 000 forint felett alakult, mérsékelten emelkedett az előző hónaphoz képest.
Az árak a 2003. és 2005. évi tendenciát követik, kissé magasabb szinten. A búza- és az árpaárakat a várható hazai és uniós terméscsökkenés, az intervenciós készletek értékesítésének javulása és az export erősítheti – hívják fel a figyelmet a kutatók. A kukorica esetében úgy vélik, hogy a csapadékos időjárás nehezítheti a megfelelő magágy előkészítését, ennek hiányában pedig a vártnál alacsonyabb termésre lehet számítani, ami szintén árnövelő tényező. Az árakat ugyanakkor gyengítheti a kukorica kikerülése az intervencióból, az intervenciós készletek ugyanis jelentősek. A Gabonaszövetség adatai szerint Magyarországról a múlt évben több mint 1,6 millió tonnányi búzát exportáltak. Az új termésű búzából eddig körülbelül 1,3 millió tonnát szállítottak ki az országból. A magyar étkezésibúza-felhasználás a korábbi 1,5-1,6 millió tonnával szemben jelenleg 1,2-1,3 millió tonnára tehető. A lisztexport az ország európai uniós csatlakozását követően ugyancsak számottevően visszaesett, a korábbi 100–200 ezer tonnával szemben évi 25–27 ezer tonna exporttal számol a szövetség. A takarmánycélú felhasználás 0,8 millió tonna körüli. A kukorica 2005. évi exportja 1,8 millió tonna volt. Az új termésű kukoricából eddig körülbelül 1,1 millió tonnányit sikerült kiszállítani. Az éves ipari felhasználásunk 0,5 millió tonna, a humáncélú felhasználás 0,17 millió tonna, az éves takarmányfelhasználás pedig maximum 3 millió tonna.
