Az MSZP a nagyobb agrárgazdálkodók érdekeit segítené, a Fidesz – MPSZ a kisebbekét is, az SZDSZ a termelés célja, az MDF pedig annak minősége és helye alapján szelektálna. Valahogy így lehetne summázni érdekeltségi körönként az ígérethalmazt, az egyéni prioritásokat és sallangokat elhagyva. Utóbbiak is alkothatnak vagy alkothatnának persze éppen közös halmazt, ilyen például a génmódosított növények köztermesztése tilalmának fideszesek által szorgalmazott fenntartása. Ezt ugyanis a kormány is így gondolja, de nincs benne konkrétan sem az MSZP, sem az SZDSZ, de még az MDF agrárprogramjában sem.
Különben meg mintha nem is ugyanabban az országban élnének az MSZP és a Fidesz – MPSZ agrárszakértői, legalábbis ami az agrárágazatra vonatkozó, egymástól esetenként homlokegyenest eltérő véleményeiket illeti, amelyek persze nem biztos, hogy megjelennek a programokban. A szocialisták szerint például az elmúlt években javult az agrártermelés hatékonysága és jövedelmezősége, a fideszesek viszont úgy vélik: az elmúlt négy évben késve fizetett támogatások, illetve a helyettük ajánlott hitelek tovább rontották a magyar mezőgazdaság versenyképességét.
A programokban már kevesebb az eltérés – eltekintve a már említett prioritásoktól –, mert bármit mondanak is, valójában mindegyik párt tisztában van azzal, hogy milyen helyzetben van a vidék, az ágazat. A programok végrehajtása együttesen lehetne mégis igazán hasznos az agrárium és a vidék számára. Mert több kérdésben azonos vagy hasonló ugyan az álláspontont – ilyen például a vidék felemelkedésének segítése, a szövetkezés támogatása vagy éppen az egészséges élelmiszer biztosítása –, bizonyos kérdésekben egyszerűen mások a gyökerek vagy ha jobban tetszik: az üzenetek.
Az MSZP például azt ígéri: modernizálná az agráriumot, segítve a hatékony termelésre alkalmas birtokok, illetve versenyképesebb termelési szerkezet kialakítását. A Fidesz – MPSZ agrárprogramját a „magyar gazda-magyar föld” gondolatkörre építi: „testre szabott” támogatásokkal segítené mind a családi, mind a kis- és közepes, mind a nagygazdaságokat. A szabad demokraták másképp adnának esélyt a piacra és másként az önellátásra termelőknek, az MDF pedig inkább a főfoglalkozású és az árutermelő mezőgazdálkodásra kedvezőtlen adottságú térségek agrártermelőit segítené.
