Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jórészt megújultak az Európai Unió élelmiszer-biztonsági
és élelmiszer-higiéniai jogszabályai. A főként rendeletekben meghirdetett változtatásokat idén már alkalmazni is kell.
Az EU a különböző élelmiszerbotrányok miatt szükségesnek látta az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -forgalmazás élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-higiéniai jogrendszerének teljes átalakítását – tájékoztat Remény Ervin. A Húscéh ügyvezető alelnöke felhívja a figyelmet arra, hogy az elkészült jogszabályok majdnem mindegyike rendelet formájában jelent meg, ami azt jelenti, hogy változtatások nélkül és a származtatott nemzeti jogszabályokkal együtt kell alkalmazni azokat. A közeljövőben az EU végrehajtási rendeleteket ad ki, a hazai rendeletek pedig most készülnek.
A változással együtt jár, hogy ez év elejétől valamennyi vágó-, daraboló- és húsfeldolgozó üzemet ismételten felülvizsgálnak, az úgynevezett jóváhagyott üzemi kategória (öt számjegyű üzemek) pedig megszűnik. A rendeletek ugyanakkor korlátozott feltételekkel – kapacitáskorlát, helyi értékesítés megszabása – lehetőséget adnak a helyi ellátásra termelő húsüzemek továbbélésére. Ezek tehát nem EU-üzemek lesznek, hanem hazai szabályozással működők. A többi jóváhagyott üzem élelmiszer-biztonsági kockázata alapján, esetleg szintén kapacitáskorlátozással megkaphatja az EU-számot, amennyiben az új higiéniai rendeletek feltételeinek megfelel.
Az EU kiadta a 852, 853 és 854/2004/EK jogszabályokra vonatkozó végrehajtási rendelettervezetét, ebben bizonyos derogációs lehetőségek is szerepelnek, elsősorban egyes új jogszabályi rendelkezések alkalmazásának időpontjára vonatkozóan. A derogációs üzemek státusa azonban nem változott.
A vágóállat- és húsfeldolgozás termékpályán jelenleg az Országos Élelmiszer Vizsgáló Intézet (OÉVI) nyilvántartása szerint 291 jóváhagyott öt számjegyes, tehát nem EU-bélyegzős üzem van, ezen üzemek jövőbeni működését határozzák meg alapvetően az új rendeletek – hívja fel a figyelmet Remény Ervin. Emlékeztet arra, hogy a Húscéh, valamint a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) már korábban megkezdte a konzultációt a szakértőkkel a tagüzemek felkészítése és a nemzeti útmutató elkészítése ügyében. Mivel a termékpálya kiegyensúlyozott működéséhez a kisüzemek is hozzátartoznak, a VHT és a Húscéh az üzemeknek minden segítséget meg kíván adni a piaci alkalmazkodás érdekében. Szorgalmazzák továbbá, hogy az állat-egészségügyi hatóságok mielőbb alakítsák ki egységes magatartásukat az új élelmiszer-higiéniai rendeletekkel kapcsolatban. Felmérésük alapján az egyes üzemek 2–100 millió forint körüli összeget fordítottak fejlesztésre a 2002–2003-ban megjelent hazai jogszabályok alapján. Az idén életbe lépett jogszabályok új helyzetet teremtenek, de nem szabad engedni, hogy a megkezdett, illetve elvégzett fejlesztések kárba vesszenek. Úgy vélik tehát, rendkívüli állami támogatásra van szükség annak érdekében, hogy az üzemek be tudják tartani az új higiéniai előírásokat.
A jogszabályok hatással vannak az élelmiszerüzemi tevékenységre, teljesítésükhöz változtatásokat is végre kell hajtani az üzem működtetésében, ugyanakkor minél kisebb költségkihatással kell járjanak, s nem okozhatnak üzletviteli, termelési és értékesítési problémákat – a főhatóságok ellenben segíthetik a hazai vállalkozások piaci lehetőségeit az EU és harmadik országok piacain. A higiéniai jogszabályok kettős célt követnek: a fogyasztói biztonság figyelembevételével kell biztosítaniuk az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét is. A jogszabályok egyrészt szigorításokat jelentenek, másrészt rugalmasságot és megengedést is az élelmiszer-higiéniai feltételek betartásának biztosítottsága esetén. Általában keretrendelkezések, de átírják a nem is régen befejezett teljes hazai élelmiszerjogot, úgy hogy az új hazai élelmiszer-higiéniai jogszabályokat az EU-jogszabályokkal szerves egységben kell alkalmazni.
Egyértelműen kimondják például az élelmiszer mindenkori tulajdonosának elsődleges felelősségét. A hatóságok felelőssége viszont, hogy fenntartsák a hatósági ellenőrzési rendszert (audit, felülvizsgálat, hatósági ellenőrzés, monitoring, felügyelet), továbbá korrekten tájékoztassák a közvéleményt. Az előzőekből adódóan az új jogszabályok nagy hangsúlyt fektetnek a hatósági munka szakszerűségére, az arra való felkészítésre és felkészültségre. Erre szükség is van, hiszen az új jogszabályok nem paternalista, mindent szabályozó jellegűek, hanem az üzemeltetők és a hatóságok felkészültségét igénylő, mérlegelők. A tevékenységek specifikusságának, veszélyességének, kockázatosságának és biztonságos elvégeztethetőségének a vizsgálatát szükségesnek tartók. Ennek értelmében lehetséges például, hogy két hasonló tevékenységet folytató üzemben az igényelt technikai feltételek nem azonosak.
Ugyancsak komoly figyelemmel kell lenni a hatósági ellenőrzésnél az üzem élelmiszer-biztonsági programjára, amelynek bizonyítania kell, hogy az alkalmazott önellenőrzés hatékony, áttekinthető és meggyőző. Ugyanígy fontos mérlegelési szempont az alkalmazott útmutatók használata is, így a jó gyártási és higiéniai gyakorlat, az integrált önellenőrzési rendszerek – például ISO 9001, ISO 2000, stb. –, az eljárási garanciák, az előállító kiegészítő rendelkezései, speciális higiéniai szabályzat, patogéncsíra-csökkentő program – ezeket a VHT most készíti.
Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy az üzemben megfelelő számú és szakképzettségű személyt vagy külső szakértőt kell alkalmazni, akik ezt a jelentős önellenőrzési és dokumentációs igényt teljesíteni tudják. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy egy tagállam nemzeti hatósága speciális helyi tevékenységekre tekintettel – hagyományos termék-előállítás, földrajzilag nehezen megközelíthető helyen történő termelés, próbaüzemeltetés – a sajátosságoknak megfelelő eltérő szabályozást vezessen be. Amennyiben a többi tagállamnak nincs kifogása, illetve azok kifogásának figyelembevételével. Ezért az érdekképviseleteknek komoly szerepük lehet ilyen speciális eljárások kezdeményezésében. A rendeleteknek teljesen új eleme, hogy az állatok levágása csak akkor lehetséges, ha a vágóüzem még a vágás előtt részletes információt kap a levágandó állatokról és az állattartó telepről. További többletkövetelmény az elkülönített helyiség (hűtő) a csontozott és fogyasztásra alkalmatlanná minősített hús részére.
