Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unióhoz való csatlakozás után két alapvető irányba fordult a magyar szeszpiac – mondta lapunknak Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség igazgatója. (A szövetség saját számításai szerint a szeszesital-gyártók 60-70 százalékát fedi le.) A prémium italok piacán csökkentek az árak – egyes termékek ára megfeleződött, így járt például a Jägermeisteré is –, az elmúlt néhány évben a csatlakozás hatásaival együtt átlagosan mintegy 20 százalékos áresés volt, ugyanakkor a prémium italok forgalma jelentősen növekedett. A másik tendencia a kommersz szeszeknél látszik, ahol stagnál a forgalom, úgy, hogy eközben egy része a nagyobb gyártóktól a kisebbek felé terelődik, ugyanakkor az illegális kereskedelem is nő: egyes becslések szerint a piac ötven százalékát is a szürke- és a feketegazdaság adhatja.
A nagy gyártók piaci helyzetét a kiskereskedelmi bolthálózatok saját márkás termékeinek bevezetése is befolyásolja, amelyek ugyancsak lefelé nyomják az árakat. A gyártók kénytelenek belemenni ezekbe az üzletekbe. A polcokra kerülő italokkal – mint általában a saját márkás termékekkel – az egyik jelentős probléma a gyenge minőség mellett az, hogy sok esetben az ilyen palackok címkéjéről nem derül ki, melyik a gyártó üzem.
A pálinkák – a 100 százalékban gyümölcsalapú párlatok – piaca szintén bővül, de emellett is szükséges lenne a boréhoz hasonló, állam által támogatott közösségi marketing – véli Nagy András. A kereskedelmi úton értékelt fogyó szeszes italok 10-11 százaléka pálinka, emellett jelentős mennyiség készül bérfőzésben. Utóbbi keretében háztartásonként 50 litert lehet lefőzetni kizárólag saját fogyasztásra, aminek a jövedéki adója feleannyi, mint a kereskedelmi főzdékben készülő termékeké. A lefőzött mennyiségek szerint az összes pálinka 80 százalékát még mindig a bérfőzött teszi ki. A „kereskedelmi” főzés mintegy 1,5 millió hektoliterfok (vagyis ennyi tiszta, azaz 100 százalékos alkohol), míg a bérfőzés mintegy 6,5 millió hektoliterfok volt tavaly. Ez körülbelül 15 millió liter pálinkát jelent, vagyis minden magyarra csecsemőtől az aggastyánig 1,5 liter pálinka jut éves szinten. Ennek a hatalmas mennyiségnek egy jelentős része nem a főzető háztartások asztalára kerül, jut belőle az illegális forgalomba is. Így az állam jelentős adóbevételtől esik el, hiszen ezek után a felezett jövedéki adó mellett áfát sem kell fizetni.
Nem kedvez a piac kifehérítésének, hogy a szeszek áfájának jövő évi csökkentését a kormányzat a hírek szerint az italokra kivetett jövedéki adó emelésével próbálja majd kompenzálni, vagyis az államháztartás számára fenntartani az ebből származó bevételt. Nagy András szerint ugyanakkor éppen itt lenne a lehetőség, hogy az áfacsökkentés révén csökkenő italárak segítségével visszaszorítsák a fekete- és szürkepiacot, mivel az adócsökkentés hatására nőne a legális alkoholok iránti kereslet. Az igazgató szerint már annak is pozitív hatása volt, hogy tavaly nem nőtt tovább a jövedéki adó. Tavaly a becsült adatok szerint a legális szeszesital-forgalomban továbbra is az égetett szeszek iránti kereslet volt a legnagyobb – ezekből 42 millió liter fogyott –, a vermuttal és az alacsony alkoholtartalmú szénsavas italokkal együtt összesen 50 millió liter, ennek bruttó forgalmi értéke 138,5 milliárd forint volt, aminek 41 százaléka az állam zsebébe vándorolt. Ezen italok árának jövedékiadó-tartalma 29,2 milliárd forintot, áfatartalma 27,7 milliárd forintot tett ki.
