Jelenleg több mint 500 szennyvíztisztító telep működik országszerte, a 3150 településből viszont csak mintegy ezer csatornázott. Mivel a települések több mint háromnegyede kicsi - ezekben a szakemberek szerint hosszabb távon inkább a szennyvizek helyi, egyedi, illetve házi ártalmatlanításának módszereit kellene alkalmazni -, egyáltalán nem biztos, hogy csak nagyberuházásokkal lehet a kitűzött 2015-ös határidőig teljesíteni az Európai Unió előírásait. Erre utal az idén február végén elfogadott és 2003. január 1-jén hatályba lépő nemzeti települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási program is, amely a környezetérzékenységi szempontok és az EU részéről kért, illetve a tárgyalások során véglegessé vált határidők alapján rangsorolta a településeket. Az „alapleltár” szerint Magyarország 660 normál és 22 érzékeny területre osztható, ahol kétezernél többen laknak, így 2000 LE (lakosegyenérték) fölötti a szennyvízkibocsátás. A kisebb lélekszámú részeken 661 település „normál” és 165 „érzékeny”.
A nemzeti megvalósítási program szerint 2001-től 2015-ig 972 milliárd forint értékű beruházást kellene végrehajtani Magyarországon az EU-előírások teljesítéséhez, a budapesti beruházások nélkü. A fő cél 2008-ig a szerves szennyeződésen túl a nitrogén- és a foszforszennyezés eltávolítása. Az utolsó évig, 2015-ig a 2-10 ezer lakosú területeken is meg kell oldani a szennyvíz elvezetését, tisztítását. A megvalósítást legalább kétévenként felül kell vizsgálni, s szükség esetén módosítani kell.
A Környezetvédelmi Minisztériumnál a jövőben az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyeznének az ellenőrzésre, beleértve a tervezést, a megépült csatornák kihasználtságát is. El szeretnék érni, hogy csak közbeszerzési eljárással kiválasztott, minősített tervezők dolgozzanak, s hogy a helyi önkormányzatok betartsák az előírt 90 százalékos bekötési kötelezettségi arányt az új - állam által támogatott - csatorna megépítésénél. Az állam évente 60-70 milliárd forinttal támogatja a szennyvízkezelési beruházásokat. Ez évtől a hagyományos szennyvizes beruházások 20-30 százalékos mértékű támogatásán túl a természetes szennyvíztisztítási megoldások 60, az egyediek pedig 70 százalékos támogatást élvezhetnek a környezetvédelmi alap célelőirányzatból (KAC).
A természetes és egyedi megoldások 40-60 százalékkal olcsóbbak a hagyományos mesterséges tisztításnál, üzemeltetésük és fenntartásuk pedig 20-30 százalékkal kevesebbe kerül a hagyományosnál. A KAC ezért is részesíti előnyben előbbieket, ez évtől a természetes, egyedi megoldások tervezése is 80 százalékos mértékben támogatott.
Ahol a csatornázás túlzott költséggel járna, illetve nem járna különösebb környezeti haszonnal, ott egyéb, költségkímélő megoldásokat kell alkalmazni az agglomerációkra vonatkozó szennyvíz-elvezetési kormányrendelet szerint. A környezetvédelmi tárcánál az ilyen megoldások közé a faültetvényes, a mezőgazdasági öntözéses, a tavas, az épített vízi növényes szennyvíztisztítást sorolják.
Ezen eljárások alkalmazása feltételezi, hogy a kisebb településen megépítették a helyi csatornát, és az összegyűjtött szennyvíz szennyezőanyag-tartalma költségkímélő módon, mechanikai előkezelés - rácsszűrés, ülepítés - után a talaj, a levegő, a mikroszervezetek, a növényzet és a napfény hatására elemi részekre bomlik. Jelenleg körülbelül száz természetes tisztítási rendszer található az országban, a legelterjedtebb a nyárfás, de alkalmazzák a tavast és az öntözésest is. E rendszerek köre azonban nem a csatornázott településeken, hanem az élelmiszer- és húsüzemek, almalé- és konzervgyártók számának emelkedése miatt bővült az utóbbi időben, s például a Nyírségben jellemző igazán.
Az egyedi - helyi és házi - szenynyvíztisztító rendszereket általában a közcsatornával gazdaságosan nem ellátható területeken alkalmazzák. A kisberendezéseket vagy ,,zsebtelepeket” főként a magukban álló éttermek, panziók, szanatóriumok vagy éppenséggel üdülőterületek gazdái, illetve a kis lakosságsűrűségű települések jobb módú polgárai alkalmazzák.
Ezek ugyanis rendkívül praktikusak, de a beruházási és a fenntartási költségeik magasak, többe kerülnek, mint az egyedi szennyvízelhelyezés. Az utóbbi, legfeljebb tucatnyi embert kiszolgáló módszer lényege egy vízzáróan kialakított ülepítő-oldó medence - nem tévesztendő össze a messziről bűzlő pöcegödörrel -, amelyben homokszűrővel vagy vízinövényekkel oldják meg a tisztítást.
Regős Zsuzsa
Regős Zsuzsa