Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mezőgazdaság Magyarország esetében is a csatlakozási tárgyalások egyik legkritikusabb, legtöbb problémát felvető területe - hasonlóan az EU korábbi kibővítéseihez, illetve a jelenlegi többi tagjelölt országhoz. A magyar agrárgazdaság szereplőinek már nem sok idejük van felkészülni a csatlakozásra, a göteborgi csúcstalálkozó alapján ugyanis valószínű, hogy Magyarország 2004. január 1-jétől az EU teljes jogú tagja lesz.
A mezőgazdasági fejezetre vonatkozó csatlakozási tárgyalások első szakasza a teljes közösségi joganyag (rendeletek, irányelvek, döntések, bírósági határozatok stb.) átvilágítása volt abból a szempontból, hogy Magyarország mennyiben vette át azokat saját jogrendjébe, illetve a csatlakozás után hogyan tudja alkalmazni azokat - emlékeztettek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) európai integrációs főosztályán.
Az átvilágítás során, 1998 -1999-ben kisszámú átmeneti mentességi igényt jelentett be Magyarország, s jelezte a tárgyalási igényt, ahol a magyar mezőgazdasági termelést, illetve a támogatási lehetőségeket a csatlakozás után behatároló kvótákról, bázisterületekről volt szó.
A magyar mezőgazdasági tárgyalási álláspontot, a pozíciós dokumentumot - amely a magyar fél négy célkitűzését tartalmazza - 1999 novemberében adták át Brüsszelben. Az EU 2000. június elején küldte meg hivatalos tárgyalási álláspontját, amelyben a brüsszeli bizottság közölte, hogy a direkt támogatások megadására vonatkozó magyar kérésre csak a tárgyalások egy későbbi szakaszában térnek vissza, a termelési kvótákra vonatkozó tárgyalások alapjául pedig az 1995-99. évek statisztikai adatait javasolták. Elfogadhatónak tartották a derogációs kérések egy részét, de a másik rész újragondolását indítványozva, s kiegészítő információkat kértek.
Csökkentett derogációk
Az EU hivatalos tárgyalási álláspontjára vonatkozó magyar választ, a kiegészítő tárgyalási álláspontot 2000 decemberében adta át a magyar fél Brüsszelben. Ebben Magyarország a mezőgazdaság területén minimálisra korlátozta az átmeneti mentességre vonatkozó kérelmeinek számát, és azok olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek nem zavarják az egységes belső piac működését. Mivel azonban a magyar mezőgazdaság jelenlegi teljesítménye még mindig az agrárstruktúra változásából fakadó nehézségeket tükrözi, az agrárágazat kibocsátásának fejlesztése pedig a nemzeti jövedelem szempontjából alapvető fontosságú, a bázisterületekre, az állatlétszámokra és kvótákra vonatkozó igények mérlegelésénél Magyarország elvárja, hogy az EU tagállamai legyenek erre tekintettel, és támogassák elképzeléseit.
Magyarország igényt tart arra, hogy lehetőséget kapjon olyan mértékű mezőgazdasági termelés fenntartására, amely tükrözi a tényleges termelési potenciált, biztosítja a kedvező adottságú területek kihasználását, hosszú távra fedezi a belső fogyasztást, és lehetővé teszi a kivitelt azon termékekből, amelyek esetében az ország többet képes versenyképesen megtermelni, mint saját szükséglete. A mezőgazdaságra vonatkozó kiegészítő tárgyalási álláspontra az EU várhatóan idén novemberben készíti el hivatalos válaszát. A tagországok által elfogadott ütemterv (bővítési stratégiai dokumentum) szerint a mezőgazdaság területén az érdemi tárgyalások is idén kezdődnek majd el. Ezek során először a mezőgazdaság horizontális témái kerülnek napirendre, például az állat- és a növényegészségügy. Jövő év első felében tárgyalják majd a piaci rendtartásokat érintő kérdéseket, így a termelési kvótákat, a támogatási rendszert is.
Jogharmonizáció
és intézményfejlesztés
Az átmenet nélküli csatlakozás érdekében az agrárgazdaságban szigorú jogharmonizációs, intézményfejlesztési és gazdaságfejlesztési program végrehajtásának lehetünk tanúi. A csatlakozásra való felkészülés feladatainak megfelelően az elmúlt időszakban az FVM jelentős eredményeket ért el az intézményfejlesztés területén, többek között továbbfejlesztették az állat-egészségügyi, a növény-egészségügyi intézményrendszert, lépéseket tettek az EU vidékfejlesztési programjainak kezelését végző intézmények kiépítésére, továbbá jelentős az előrelépés az ingatlan-nyilvántartásban. A jogharmonizáció területén kiemelten fontosak az élelmiszerek, a takarmányok és a borok előállítására vonatkozó jogszabályok, itt a magyar jogi keretek szinte automatizmust biztosítanak az újonnan alkotott közösségi rendelkezések átvételére (Magyar Élelmiszerkönyv, Magyar Takarmánykönyv, Borkönyv). A növényvédelemről szóló törvény, illetve annak végrehajtási rendeletei a közösségi jogszabályok részleges harmonizációját valósítják meg, a teljes harmonizáció a csatlakozással jön létre. A tavaly megvalósított általános mezőgazdasági összeírást követően idén összeírták a szőlő- és gyümölcsültetvényeket is. Ez évben készítik el az állat-egészségügyi közösségi jogszabályok átvételét segítő megfelelőségi táblázatokat, miután a parlament májusban már módosította az állat-egészségügyi törvényt. Folyamatban van az élelmiszer-biztonsági hivatal felállítása is, a magyar élelmiszer-biztonsági stratégiát pedig már áprilisban átadták Brüsszelben.
A kormányzat és ezen belül az agrárágazat azon feladatait, amelyeket a sikeres csatlakozás érdekében a csatlakozásig teljesíteni kell, az úgynevezett Közösségi Vívmányok Átvételét Szolgáló Nemzeti Program (ANP) foglalja össze. Ezt a magyar kormány elkészítette, és már az Európai Bizottság elé került. Az ANP-ben foglalt feladatok végrehajtása alapvetően befolyásolja, hogy az unió mennyire tekinti majd Magyarországot EU-érettnek. Az ANP keretében az agrárgazdasági vonatkozású feladatok kezelése részben horizontálisan - például állat- és növényegészségügy, intézményi rendszer, minőségbiztosítás, emberi erőforrás, földnyilvántartás, élelmiszeripar, agrár-környezetvédelem, vidékfejlesztés -, részben pedig vertikálisan, azaz az egyes alágazati szektorok agrárpiaci rendtartásainak szabályozása mentén történik. Az ANP ezáltal lefedi az integrációs folyamat részeként bevezetendő intézkedések egészét.
SAPARD-program
Az EU nemcsak követelményeket támaszt a belépni szándékozó országgal szemben, hanem támogatásokat, segítséget is nyújt a felkészüléshez. Az 1990 óta Magyarország által is kapott PHARE-segély mellett a múlt évtől kezdődően két teljesen új segélye is indul az uniónak. Az egyik az ISPA, a másik a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését szolgáló SAPARD-program.
A SAPARD-források igénybevételének alapját képező hétéves mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervet tavaly októberben fogadta el a brüsszeli bizottság. A 2000. évi SAPARD-kerethez (38 millió euró, magyar hozzájárulással együtt mintegy 13 milliárd forint) való hozzájutás fontos feltétele volt, hogy Magyarország aláírja az EU-val az úgynevezett egy-, illetve többéves pénzügyi megállapodást, ez idén márciusban megtörtént. Az éves megállapodás tartalmazza a múlt évre biztosított támogatási összeget, amelyet legkésőbb 2002. december 31-ig lehet felhasználni. A többéves megállapodás szerint a SAPARD Hivatalnak vannak olyan feladatai a program végrehajtásához és a kifizetésekhez kapcsolódóan, amelyeket előzetesen külső szerveknek delegált volna. A SAPARD Hivatal, valamint jelenleg létrejövő regionális központjai fogadják és bírálják majd a pályázatokat, folytatják le a helyszíni ellenőrzéseket, s fogadják be, illetve ellenőrzik a számlákat.
A felkészülés területén talán a legnehezebb feladat a SAPARD Hivatal akkreditációra való felkészítése. Az akkreditáció felgyorsítása érdekében a SAPARD-tervben szereplő nyolc intézkedés számát a múlt évi támogatási összeg hatékonyabb felhasználása érdekében a minisztérium vezetése átmenetileg háromra csökkentette: a mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatására, az élelmiszer-ipari és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztési támogatására s a vidéki infrastruktúra fejlesztésére és javítására irányuló támogatásokra.
L. L.
