A környezetvédelmi témakör legfontosabb kérdése az egészséges ivóvíz biztosítása, az ivóvízbázis védelme s az ehhez szorosan kötődő csatornázás, a szennyvíz-elvezetés, valamint a hulladékelszállítás és -feldolgozás. Éppen ezért a települési önkormányzatoknak rendkívül fontos az idén január 1-jétől életbe lépett hulladékgazdálkodási törvény, amely minden települési önkormányzatnak kötelezővé teszi a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését, működtetését. Ha minden önkormányzat csak a gyűjtés, az elszállítás és a hulladéklerakás, illetve -ártalmatlanítás megszervezésére koncentrál, akkor a feladat megoldása sikeres - hangsúlyozták korábban a törvény végrehajtásával kapcsolatban szakértők. Egy háttérbeszélgetésen kiderült: nem azt várják az önkormányzatoktól, hogy teljesen új, egyéni megoldást dolgozzanak ki, hanem például nézzenek körül, miként működik a szomszédos településen, a régióban a hulladékkezelés és hogyan tudnának ehhez csatlakozni.
A törvény hatályba lépésekor Magyarországon az önkormányzatok 72 százaléka gyűjtötte szervezetten a hulladékot. A 2000-es lélekszám fölötti településeknek 2001. december 31-ig kell megszervezniük a közszolgáltatást, így az idei támogatási keret - összesen 2 milliárd forint - elosztásakor előnyt élveznek. A 2000 fős lélekszám alatti településeknek - amelyek közül 6-700 helyen nem volt, illetve nincs szervezett szemétgyűjtés - a határidő 2002. december 31., az ideivel azonos összegű jövő évi keretből így elsősorban a kis települések önkormányzatait támogatják majd. A szakemberek szerint ebben a fejlődési szakaszban még nem követelmény a szelektív hulladékgyűjtés. Szükség van az elkülönített gyűjtésre, de a fő cél most a közszolgáltatás beindítása.
A Környezetvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium által erre közösen kiírt idei pályázat határideje május 31. volt; a feldolgozás jelenlegi adatai szerint az önkormányzatok a várakozásoknál talán kevésbé érdeklődtek a téma iránt, s adtak be pályázatot. Lapzártánk idején nem egészen száz beérkezett pályázattal lehetett számolni, de a postai átfutás miatt még érkezhet be pályázat. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy esetleg a kétmilliárdos támogatási keretet sem használják ki idén a települési önkormányzatok. Ennek oka szakértők szerint leginkább az, hogy a helyhatóságok jó része már elfogadta idei költségvetését, mire a pályázati lehetőségről értesült. A beruházásokhoz, illetve a támogatásokhoz szükséges 30-50 százalékos önrész biztosítása pedig egy kész költségvetésben sok helyütt már nehezen lett volna megoldható. Az idén nem pályázott önkormányzatok azonban nem csúsztak le semmiről, csupán prioritásukat veszítik majd el a jövő évi pályázók között.
Az idei beérkezett pályázatok elbírálását egy tárcaközi bizottság végzi, amelynek ajánlásai alapján a támogatásokról a belügyminiszter dönt. A pályázatok elbírálási határideje július 31., az eredményt az Önkormányzatok Közlönyében teszik közzé. Az állam a pályázatok kapcsán kiemelve támogatja a gyűjtőszigetek, gyűjtőpontok létrehozását, s segítségükkel már a közszolgáltatás beindításakor megkezdődhet a szelektív szemétgyűjtés. A program a hulladékgyűjtő edények beszerzését is támogatja, továbbá az önkormányzatok pályázhattak hulladékudvar és átrakóállomás létesítésére is, amelyek a veszélyes hulladékok ideiglenes tárolását, illetve biztonságos továbbszállítását is lehetővé teszik. Azok a települések, amelyek eddig nem találtak a hulladék kezelését ellátó vállalkozókat, a szomszédos önkormányzatokkal közösen is létrehozhatnak céget a feladat elvégzésére. A pályázat kidolgozói erre gondoltak akkor, amikor a hulladékgyűjtéshez szükséges szállító járművet is a támogatható elemek közé tették. Támogatás tehát szállító járművek beszerzéséhez és komposztálótelepek létesítéséhez is igényelhető volt.
L. L.
