Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Közép-európai Kezdeményezés (KEK) mezőgazdasági minisztereinek veronai tanácskozásán Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert titkárságvezetője, Kovács János képviselte, előadását is ő olvasta fel. A beszéd szerint a biotermékek termelése túl drága, kockázatos és a piacok is szűkek. A magyar álláspont szerint a csatlakozó országoknak nem is annyira ezeknek a termelését kell ösztönözniük, hanem az integrált növényvédelmi módszerek fejlesztésével a tömegtermékekét (NAPI Gazdaság, 2001. április 17., 7. oldal).
Fenti véleményre reagálva Faragó Lajos Tamás, a Biokultúra Egyesület etikai bizottságának elnöke lapunknak részletesen cáfolta Vonza álláspontját. Faragó szerint a biotermelésben nem jelennek meg a vegyszeres gyomirtásból származó, egyre tetemesebb költségek, ott vannak viszont a szerves trágyázással, mechanikai gyomirtással járó többletköltségek, s a természet közeli termésátlagok. Ezeket figyelembe véve a „hagyományos” és az ökológiai termelési mód költségei csaknem egyensúlyban vannak. A biotermelés már csak azért sem lehet kockázatos – érvelt Faragó Lajos Tamás –, mert ez az, ami legkevésbé igaz az ökológiai gazdálkodásra, amely ugyanúgy ki van téve az időjárás viszontagságainak, mint más termelési mód, de a BSE nyomán évek múlva jelentkező hatás például a biotermékeknél nem várható. Ezzel kapcsolatos blődség, hogy a piacok szűkek, hiszen a Sunday Times közvélemény-kutatása szerint az állatjárványok miatt a megkérdezettek 82 százaléka szeretne visszatérni a hagyományos termelési módszerekhez (HVG, 2001. április 14). Ráadásul az Európai Unióban, de a világ egyéb piacain is a biotermékek magasabb áron kelnek el a hagyományosaknál, s a termelők nem is tudják teljesíteni az igényeket.
A veronai felolvasást Fésűs István, az FVM Agrár-környezetvédelmi Főosztálya növényvédelmi osztályvezetője sem tartja szerencsésnek. A szakember lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta: az agrártárca álláspontja a biogazdálkodással kapcsolatban évek óta pozitív és elismeri ezt a termelési módot, amelynek előnye a környezetvédelmi szempontok mellett az egészséges élelmiszerek előállítása, illetve a termelők számára elérhető – a „hagyományos” termeléshez képest – jelentős többletjövedelem is. A szaktárca pozitív hozzáállását az ökogazdálkodáshoz bizonyítja az is – emlékeztetett az osztályvezető –, hogy a biotermelés szabályozására először Magyarországon jelent meg jogszabály a térségben. A veronai beszéd szerinte egyéni vélemény volt, amely a hivatalos álláspont mellett előfodul a minisztériumban.
Fésűs István elmondta: a biogazdálkodással nem azonos, törvény szerint végrehajtandó nemzeti agrár-környezetvédelmi program (NAKP) végrehajtását a kormány 2253/1999. számú határozatában a múlt évre irányozta elő, az FVM akkori vezetői azonban úgy vélték, hogy a tavaly rendelkezésre álló támogatási keret nem teszi lehetővé a 6,5 milliárd forint támogatást igénylő program elkezdését. A kormány ennek megfelelően 2045/2000. számú határozatával módosította az előzőt, a NAKP végrehajtásának elkezdését erre az évre halasztva. A program első pályázatait legkorábban idén ősszel írhatja ki az FVM, erről azonban egyelőre nincs végleges döntés a minisztériumban – hívta fel a figyelmet az osztályvezető. Hozzátette: egyes NAKP-célokra más címszavak alatt már tavaly is volt támogatás. A földalapú növénytermesztési támogatásra például 6,6 milliárd forint jutott, belvízelvezetési célra 1,7 milliárd, a termőföld minőségi támogatására 31,5 millió forint, országos gyommentesítésre 300 millió, mindez nem a program, hanem környezetvédelmi feltételekhez kötött támogatások keretében.
L. L.
