Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Frank szerint egy tenyészcsaládtól - amely Magyarországon egy kakasból és két tojóból áll - évente 100, más tenyésztők szerint átlagosan inkább 80 tojás várható. Optimális esetben ezeknek 80 százaléka a megtermékenyített, az elhullások miatt azonban a szaporulat évente mintegy 50 fióka. A struccot csak a baromfipestis veszélyezteti, mivel azonban Magyarországon a baromfiállományt vakcinázzák, a struccoknál nincs szükség oltásra sem, mert nem fordul elő a betegség - érvel Frank. A szövetség elnöke szerint egy 100 kilogrammos struccból 35-40 kilogramm színhús nyerhető, illetve 1,2-1,3 négyzetméter bőr, 1,5 kilogramm toll és hat-nyolc nagy fehér „evezőtoll”. A strucchúsért jelenleg élősúlyban kilogrammonként átlagosan 6,5 márkát - átszámítva mintegy 900 forintot - fizetnek Németországban, a 200 kilogramm szakítószilárdságú, a sertés- vagy marhabőrnél jóval tartósabb struccbőrt a simontornyai ST Bőrgyár Ipari és Kereskedelmi Kft. dolgozza fel.
A 30 hektáron gazdálkodó, a szövetséghez nem tartozó hajdúnánási Hajdú Strucc Kft. megalakítói voltak az elsők, akik - a törökök után először - 1993-ban strucctenyésztésbe fogtak Magyarországon. Távolmaradásukat Boros Miklós ügyvezető azzal magyarázza: korábban alapítói voltak egy másik szövetségnek, annak működése azonban lényegében abbamaradt. Állítja: nem hobbiként kezdték, hanem kifejezetten gazdasági céllal. Jelenleg körülbelül 300 madaruk van, ebből 80 tenyészállat, s idén 1500-2000 kismadarat várnak. A próbavágásokat végző kft. ügyvezetője szerint nem biztos, hogy lesz elegendő vágóállat Magyarországon, illetve nem osztja teljes mértékben az állomány növekedésére vonatkozó optimizmust. A termelők nagy része ugyanis élve és kismadárként adja el a szaporulatot, főként Romániába és a déli szomszéd országokba. A románok most kétszer annyiért viszik a kis struccokat, mint a nyugatiak - állítja. Szerinte most inkább húsmadár tenyésztésébe érdemes belefogni, nem pedig törzsállomány nevelésébe. Egy tenyészcsalád egy év alatt nullszaldót biztosít, a második évben azonban már behozza az árát, a tartási költségeket is figyelembe véve - mondja. Egyéves korban egy család szerinte körülbelül 800 ezer forintba kerül, egy a hároméves tojókort elért család ára pedig 2-2,5 millió forint.
Popper Antal maglódi struccfarmja - tulajdonosa szerint - a tíz legnagyobb között van az országban. A fővárosban strucchúsból készült ételeket kínáló étteremmel is rendelkező Popper 1500 madár keltetését tudja megoldani évente keltetőgépekkel. A törzscsaládok hozzávetőlegesen 500 tojást tojnak évente, ezek kétharmad részéből kikel a fióka és életben is marad. A továbbiakban azon múlik a sorsuk, hogy élő állatként viszonylag hamar értékesítik-e őket vagy a törzsállományt erősítik a szaporítás érdekében. Egy struccról három-négy évesen derül csak ki, hogy alkalmas-e a szaporításra - hívja fel a figyelmet a maglódi tenyésztő. A cél szerinte az, hogy legyenek olyan vágóhelyek, ahol a struccokat megfelelő körülmények között levágják. Megfelelő törzsállománnyal - ami jelenleg nincs - ezek folyamatosan tudnának is működni, illetve biztonsággal lehetne a struccal, strucchússal kereskedni. Ehhez persze elegendő számú madár is kellene.
- Miért nem tenyésztettek ki eddig törzsállományt az elmúlt nyolc évben? - teszi fel a kérdést Nagy Gábor, az idén január 28-án Bordányban megalakult, a szövetséghez szintén nem csatlakozott Bordány Strucc Szövetkezet elnöke, amely a Kukori Kft.-vel karöltve működik. „Miért nem tenyésztett ki a Kukori Kft.?” - kérdez vissza Popper. „Mi csak termeltetünk és levágjuk az állatot, egyéves korban. Nem tenyésztők vagyunk, elnézést” - érvel a szövetkezeti elnök. Popper szerint ugyanakkor a magyarországi tenyésztőknek ma inkább arra kellene törekedni, hogy az egészséges állatok jelentős részét ne vágják le, erősítsék a törzsállományt, mert kereskedelmi méretű állomány másképpen nem tud kialakulni. Nagy Gábor szerint külön kell kezelni a Maseszt, illetve a bordányi - termeltető - szövetkezetet, amely ma az egyetlen olyan szerveződés az országban, amelyik arra jött létre, hogy a tagság madarait levágja az erre idén március elejétől ideiglenesen alkalmassá tett, de folyamatos vágási engedéllyel rendelkező szatymazi vágóhídon, a húst pedig eladja. A vágóhíd 600 forint körüli árat ad élősúlyban a struccért kilogrammonként, egy kilogramm színhúst pedig 3000-3400 forintért tud értékesíteni belföldön. A szaktárca egyelőre nem ismerte el a szövetkezetet, miként egyelőre - új típusú szövetkezetként - támogatást sem kaptak, de már pályáztak erre. Nagy Gáborék bíznak abban, hogy lesz annyi strucc, amennyi kell. Úgy vélik: ezer tojó - amennyi ma van is az országban - képes a jövő évi vágóállományt biztosítani.
Frank László szerint legalább egy EU-konform struccvágóhídra is szükség lenne, de a struccosok több vágóhíd építését is tervezik annak ellenére, hogy a beruházás költsége egy esetében is elérheti a félmilliárd forintot. Erre a tenyésztőknek nincs forrásuk még esetleges állami támogatás esetén sem, a pénzintézeteknek pedig eléggé új a struccágazat ahhoz, hogy egyáltalán hitelkihelyezésen gondolkodjanak. Popper Antal szerint a termelők és a feldolgozók gondja közös. Úgy véli, ma a levágható futómadarak számához képest húszszoros a vágókapacitás Magyarországon. Ez bizonyos értelemben választ ad arra a kérdésre, hogy a félmilliárdos költséggel érdemes-e új vágóhidat létesíteni. Popper azon a véleményen van, hogy a szatymazi vállalkozás nagyon is életszerű, s struccvágásra az ország más területein is át lehet alakítani viszonylag csekély költséggel olyan működő vágóhidakat, amelyeken sertést, marhát vágnak, de kapacitásuk kihasználtsága csekély. Ez már csak azért is célszerű lenne - magyarázza -, mert így nem kellene sokat utaztatni a madarakat. Addigra a törzsállomány a kívánt mértékű lesz s kialakulnak a kereskedelmi kapcsolatok is. Akkor el lehetne dönteni: a strucchús vagy a továbbfeldolgozott strucchústermékek kereskedelme a kedvezőbb. Popper személy szerint utóbbi híve, ehhez azonban tovább kellene dolgozni az ágazatban - hívja fel a figyelmet.
„Átalakított vágóhíd soha nem lesz EU-konform, mi tudjuk, megpróbáltuk, de mások is próbálkoztak már ezzel” - kontráz Nagy Gábor. Szerinte a kérdésről nincs is értelme beszélni, mivel az agrártárcánál lehet pályázni vágóhídépítésére, elvileg bárki építhet ilyet.
Ennek némileg ellentmond, hogy Pusztavacson egy finn tenyésztő már évekkel ezelőtt szeretett volna EU-konform struccvágóhidat építeni 600 millió forint költséggel, a kezdeményezés azonban abbamaradt, mert nem jött össze hozzá az igényelt uniós támogatás, amely a beruházás felét fedezte volna - emlékeztet most Eero Pakkola. Nagy Gábor elárulta: napokon belül beadják pályázatukat az agrártárcához egy még az idén létrehozandó EU-konform vágóhíd építésének támogatására, amit a minisztériumban támogatnak is.
Pusztavacson a finn érdekeltségi körbe tartozó Pusztavacsi Struccfarm Kft. és az In-Natura Kft. foglalkozik strucctermeléssel, Eero Pakkoláék azonban meglepődve vettél tudomásul, hogy nemcsak ők sorolták be mindkét kft. tevékenységi körébe a strucctartást, hanem a magyarok is több Strucc Terméktanácsot akarnak létrehozni, talán virtusból. A napokban ugyanis megkereste Pakkolát Frank László Masesz-elnök és Nagy Gábor, a bordányi szövetkezet elnöke is ilyen szándékkal, egymástól függetlenül. Eközben - a hajdúnánásiakkal a háttérben - a Pannon Strucc Kft. is szervezi a Strucc Terméktanácsot. A finnek idegenkednek az effajta több ismeretlenes egyenlettől: a terméktanácsnak tagjai kívánnak lenni, de a huzakodásból ki akarnak maradni, így egyelőre kivárnak.
Frank László mindenesetre bizakodó: szerinte akár már e héten csütörtökön megalakulhat a tenyésztőket hivatalosan is képviselő, államilag elismert terméktanács, ami a termékpálya szereplői számára azért volna hasznos, mert szabályozott és egységes fellépést tenne lehetővé a piacon. Nagy Gábor szerint is szükség van terméktanácsra, nem válaszol azonban arra a kérdésre, hogy a bordányiak mit szólnának a Maseszből kinövő terméktanácshoz. Hallott ugyanakkor Frank, illetve a Pannon Strucc erőlködéséről, de ha a lesz, úgyis csak együtt tudjuk megalakítani - fogalmaz diplomatikusan. Arra a kérdésre, hogy azért a struccosok beszélnek-e néha egymással, rövid, de elgondolkodtató választ ad: „Szeretnénk”.
László Levente
