Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar nyúlágazat nem tudott mindenben megfelelni a múlt évi elvárásoknak, hiszen arra számítottunk, hogy az előző évihez hasonló vagy annál valamivel több vágónyúlat, illetve nyúlhúst sikerül majd előállítani. A csökkenés azonban vágónyúlban 15 százalékos volt, a tavaly működő négy nyúlvágóhíd 10,9 ezer tonnát vásárolt fel - mondta lapunknak Bleyer Ferenc, a Nyúl Terméktanács ügyvezetője. A visszaesésnek a szakember szerint több oka van, elsősorban azonban az, hogy a piaci helyzet miatt nem sikerült a kistermelőknek megfelelő felvásárlási árakat adni, ezért a kistermelői szférában a termelés csökkent (NAPI Gazdaság, 2001. április 6., 13. oldal). Míg az 1990-es évek elején a vágónyulaknak még több mint 90 százalékát vásárolták fel a kistermelőktől a nyúlvágóhidak, jelenleg már csak 55-60 százalék a kistermelői körből kikerülő arány, a fennmaradó rész a vállalkozói méretű telepekről származik. Utóbbiakkal a vágóhidak éves egységes átvételi árban állapodnak meg, hosszú távú szerződéseket kötve.
Az ágazatban nagyobb visszaesés is bekövetkezhetett volna, ez Bleyer Ferenc szerint azért nem történt meg, mert a beruházási pályázatok pozitív hatása tavaly már érződött az ágazatban, s a vállalkozói méretű telepek termelése fokozatosan nőtt. Ez az, ami idén is további bizakodásra ad okot: a támogatásokkal elindult további nagyüzemi vállalkozói méretű telepek építése és ezek produktuma idén márciusban-áprilisban már érezhető is. Tavaly 4,2 millió nyulat vásárolt fel és dolgozott fel az ágazat, s a terméktanács szerint 2001-ben 10 százalékos fejlődést lehet elérni, ami 4,5-4,8 millió nyulat jelent. Piaca ugyanakkor egy nagyobb növekménynek is volna, ugyanilyen árszint mellett évi 15-20 százalékos fejlődés eredménye problémamentesen elhelyezhető lenne Nyugat-Európában - hívta fel a figyelmet a terméktanács ügyvezetője, emlékeztetve arra, hogy ez a lehetőség már egy éve is fennállt. A nyugat-európai kereslet tehát a nyúlhúsra már a BSE, illetve a ragadós száj- és körömfájás fertőzés elterjedése előtt megvolt, a járványok ezt persze még növelték. Igaz, nem olyan mértékben, mint például a pulykánál vagy egyéb fehérhúsoknál, mert a nyúl már a járványok előtt is magasabb árszinten jegyzett húsféleség volt.
A terméktanácsnak ma több mint kétezer kistermelő tagja van - akad olyan is, aki 3 nyúllal tag -, a szervezet azonban szeretné elérni, hogy a termelők minél inkább szövetkezzenek a termelésre, jelenleg ugyanis csak néhány ilyen kezdeményezés van. Nemcsak az egyszerűbb adminisztráció miatt lenne célszerű ez, hanem azért is, mert az EU-csatlakozással az ágazat nem szeretné elveszíteni a kistermelői körből kikerülő nyúlmennyiséget, pedig erről Bleyer Ferenc szerint a szerveződések hiányában le kell mondani. A csatlakozás után ugyanis a vágóhídra kerülő élő állat származási helyét igazolni kell, ami a kistermelői körben pillanatnyilag működő ,,klasszikus" felvásárlással nem megoldható. Csak akkor lesz az - hívta fel a figyelmet az ügyvezető -, ha kialakulnak szövetkezések vagy integrációk, amelyek akár térségben, akár fajtánként, akár tenyésztési fázisonként összefogják egy-egy terület kistermelőit egy integrátor vezetésével. Utóbbi lehet vágóhíd, központi tenyésztelep, értékesítési kisszövetkezet, amely garanciát is vállal a forgalmazott nyúlért, nem beszélve a származási igazolásról.
Az idei év fájó pontja a nyúlágazat számára a támogatás, amely annak ellenére csökkent a múlt évhez képest, hogy az agrártárca vezetése folyamatosan mondta: az EU-csatlakozásnál az ágazatnak kiemelkedő szerepet kell kapnia. A tenyész növendéknyúlra adott egyedenkénti 2000 forintos beállítási támogatás volt tavaly is és idén is megmaradt, a vágóüzemek pedig kétféle támogatást vehetnek igénybe: az állatorvosi és élelmiszer-higiéniai költségekre, illetve a melléktermék megsemmisítéshez. Az ágazatra az általános támogatási körből vonatkozik még a beruházási és a gép-, eszközbeszerzési támogatás, idén azonban megvonták tőle a piacra jutást elősegítő keretből az élő állatok szállításakor felmerülő állatorvosi költségek támogatását, ami egyedenként 12 forint volt tavaly és az előző évben is. Utóbbi elmaradása azért jelent gondot, mert a felvásárlás eddig sem volt különösebben rentábilis tevékenység, így előfordulhat, hogy távolabb eső kistelepüléseken - ahol minimális mennyiséget ajánlanak csak fel -, megszűnik a nyúlfelvásárlás, mert a felvásárlók költségkímélés miatt nem mennek el oda vásárolni, pedig a vágónyúltenyésztés sok esetben nemcsak ágazati, gazdasági kérdés, hanem szociális is. A támogatás visszaállítását a terméktanács már kezdeményezte az agrártárcánál, már csak azért is, mert a felvásárló szervezetek úgy kötötték meg tavaly decemberben, illetve idén január első két hetében idei szerződéseiket, hogy kalkulálták ezzel a támogatással. Az ugyanis a támogatási rendelet terméktanácsokhoz véleményezésre kiküldött tervezetében még benne volt, a március 3-án meghirdetett rendeletben viszont már nem. Az ágazat ugyanakkor mindenképpen szeretné elkerülni azt, hogy legyenek olyan térségek, ahol nincs felvásárlás, ezért egyelőre ágazaton belüli források átcsoportosításával próbál segíteni a gondon.
L. L.
