Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csak három napja kapták meg az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tagjai s az érintett szervezetek a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészei tulajdonosainak kifizetését taglaló törvénytervezetet. A heves indulatokat kiváltó dokumentum hiánya miatt jóllehet annak elkészültére a bizottság elnöke ígéretet kapott az agrártárcától a testület múlt heti ülésén még a napirendi pontok között sem szerepelt az ügy. A késve megérkezett anyag pedig végül nem bírta sem a Miniszterelnöki Hivatal, sem az igazságügyi tárca jóváhagyását.
A kormány bizottsági módosító javaslatba bújtatott legújabb elképzelése szerint csak az 1992-es vagyonnevesítés szerint alanyi jogú külsőüzletrész-tulajdonosok kifizetését oldhatnák meg a szövetkezetek állami hitelből, a vásárlás útján tulajdonhoz jutott, azaz nem teljes jogú tulajdonosok kártalanítását a szövetkezeteknek önerőből kellene megoldaniuk. Ez azt jelentené, hogy utóbbiak nem jutnának biztosan a pénzükhöz. A bizottság ellenzéki alelnöke szerint ugyanis a legújabb terv ugyanúgy tömeges szövetkezeti csődöket okozna, mint a korábbi változatok.
A törvénytervezet szerint a tagok kifizetésének határideje 2001. június vége lenne, s a kifizetés névértéken történne. Az anyag azokkal is számol, akik a pénzbeli kompenzáció helyett a szövetkezetből létrehozandó társaság teljes jogú tagjaivá kívánnak válni, ezt a törvény lehetővé tenné számukra tájékoztatott Farkas Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke. A közeljövőben gazdasági társasággá átalakuló szövetkezetek ilyen új tulajdonosainak tulajdoni aránya valószínűleg megfelelne szövetkezeti üzletrészük mértékének.
Mindenesetre egyelőre nem tisztázott az alanyi jogon külső tagokká vált tulajdonosok kifizetésének módja sem. A tervezet szerint azoknak a szövetkezeteknek, amelyek bizonyítottan nem képesek ezt önerőből megoldani, az állam megelőlegezné a szükséges összeget kamatmentesen. Ezt követően pedig a társaságok ingatlanára jelzálogot jegyeznének be külső követelésként. A hitel visszafizetésére a szövetkezeteknek egy évük lenne, az állam a kölcsönt a jövő évi privatizációs bevételekből fedezné. Farkas szerint a kifizetést kormányrendelettel lehetne rendezni, becslése szerint ez jóval 20 milliárd forint alatti összeget emésztene fel.
A törvénnyel az Országgyűlés azon szövetkezetek felett döntene, amelyek még nem alakultak át gazdasági társasággá és forgalmuk legalább 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik. Fillipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára szerint a jogszabály miatt kölcsönre kényszerülő és ezért vagyonukat jelzáloggal megterhelt szövetkezetek a bankok szemében elveszíthetik hitelképességüket. Ugyanakkor a belső tagok hátrányba kerülnek figyelmeztetett. Míg ugyanis az ő tulajdonrészük értékét annak reálértéke jelenti, a külső tagok névértéken juthatnak hozzá vagyonrészükhöz.
Bohus Péter
