A bűnszervezet célja a munkavállalók után fizetendő adók és járulékok, valamint az általuk nyújtott szolgáltatás utáni áfafizetés elkerülése volt - közölte a NAV. A láncolatban résztvevő vagyonőri és takarító cégek a munkákat alvállalkozói szerződések alapján vállalták és végezték el, havonta nagyjából hatszáz alkalmazottal. A munkavállalókat azonban ténylegesen fiktív munkaerő-közvetítésről szóló szerződések alapján, a szervezet érdekeltségi körébe tartozó cégeken keresztül foglalkoztatták.
Ezeket a cégeket és bankszámláikat rendszeresen váltották, azok valós munkaerő-kölcsönzéssel nem is foglalkoztak. A lecserélt társaságok egy részét ukránoknak adták tovább. (Amint arról beszámoltunk, a NAV felé a legtöbb pénzzel adóssá vált cégek között is felülreprezentáltak az ukrán tulajdonos-ügyvezetők.)
Az így szerzett haszonnak körülbelül a felét kapták meg nettó munkabérként az alkalmazottak. Másik részét készpénzben felvették, és a bűnszervezet tagjai, illetve az alvállalkozói cégek vezetői között szétosztották.
Az elkövetőkre egyszerre három megyében, negyven helyszínen, százharmincan csaptak le a NAV Dél-Dunántúli régiójának pénzügyi nyomozói, pénzügyőrei, adórevizorai és informatikai szakemberei. A pénzügyi nyomozók az akció során mintegy 700 millió forint értékben foglaltak le készpénzt és személyautókat, ingatlanokat, bankszámlákat zároltak.
Jelenleg 15 gyanúsított van az ügyben, a központi irányítás végző férfi és egy testvérpár előzetes letartóztatását elrendelte a bíróság. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntetési tétele a bűnszervezetben történő elkövetés miatt akár 20 évig terjedő börtönbüntetés is lehet.
A NAV közleménye szerint a nyomozással párhuzamosan zajló adóigazgatási eljárásokban revizorok vizsgálják az érintett cégeket, így az elmaradt adók és járulékok mellett adóbírságra is számíthatnak az elkövetők.
