Az Európai Bizottság továbbra is fenntartja a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az alkoholtermékek illetve a dohánytermékek jövedéki adójával összefüggésben. A testület úgy látja, hogy Magyarország jogtalanul alkalmaz két különböző adókulcsot az etil-alkoholból készült termékekre, hiszen az Európai Unió a minimum adószint meghatározása mellett csak egyetlen adókulcs alkalmazását teszi lehetővé. A dohánygyártmányok értékesítésénél pedig sérelmezi azt a rendszert, amely értékesíthetőségi határidőt szab a jövedéki adóemelési időszakot megelőzően készletezett termékekre.
A magyar kormány továbbra is kitart amellett, hogy a komoly egészségügyi kockázatot jelentő, finomszesz és mesterséges aromák felhasználásával készült, úgynevezett "kommersz" szeszes italoknak magasabb legyen a jövedéki adója - olvasható az NGM közleményében. Indoklásuk szerint a "kommersz" szeszes italok kedvező kiskereskedelmi ára ugyanis az egészségre károsabb alkoholtartalmú italok fogyasztását növelte, ezért a differenciált adómérték bevezetése az alacsonyabb minőségű italoknál a fokozott egészségügyi kockázatára való tekintettel az egész társadalom érdeke. A Bizottság ugyanakkor ezzel a különbségtétellel nem ért egyet.
A dohánytermékek értékesítésénél vitatott rendelkezéseknek is kiemelt jelentősége van a jövedéki adózás rendszerében, hiszen a gyártók és forgalmazók adóemelést megelőző, túlzó készletezési szokásai jelentős kárt okoztak a hazai költségvetésnek.
A fentiekre tekintettel Magyarország kész arra, hogy a fentiekben részletezett álláspontját a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje - áll az NGM közleményében.
Emellett az adózás terén indult eljárásokban is elindult egy-egy ilyen levél Brüsszelből Magyarországra. Az egyikben a bizottság annak a gyakorlatnak a beszüntetésére szólítja fel Magyarországot, hogy különféle szeszesitalokra különböző jövedékiadó-kulcs vonatkozik, és az egyik jelentősen magasabb a másiknál. A bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az uniós jog a szeszesitalok esetében egyetlen általános jövedékiadó-kulcs alkalmazását teszi lehetővé azok alkoholtartalmától függően, ezzel szemben Magyarország a szeszesitalok készítési módja és összetétele szerint különbözteti meg, és adóztatja eltérő módon ezeket az italokat. A magyar jog az olcsóbb, aromával ízesített, \"kommersz\" szeszesitalokat sújtja nagyobb adóval. Emiatt tavaly áprilisban indult el hivatalosan a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.
A másik indoklással ellátott véleményben Brüsszel azt kifogásolja, hogy a forgalmi vagy jövedéki adó változása esetén a régi zárjeggyel ellátott dohánytermékeket 15 nap után ki kell vonni a forgalomból. A bizottság közleményéből az derül ki, hogy a jövedéki adóztatás harmonizációját szolgáló irányelv nem teszi lehetővé, hogy a magyar jog korlátozza egyszer már forgalomba került dohánytermékek kereskedelmét. Ez az eljárás tavaly május végén indult Magyarország ellen.
A bizottság tudatta azt is: Magyarországnak mindhárom ügyben 60 napja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozza az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
