Így adóztat a Fidesz - jelentősen nőtt az adók száma

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kormányváltás óta a költségvetés nominális bevétele messze az infláció felett, 31,8 százalékkal emelkedett 2009-ről 2013-re. A cégek adóterhelése érdemben nem nőtt, a lakosság viszont érezhetően többet fizet az államnak, mint négy évvel ezelőtt - főleg a fogyasztási adók révén. (Arról, hogy pontosan miből és mennyivel fizetünk többet, ide kattintva olvashat) Nem csak a fizetett adók mértéke, de azok száma is jelentősen nőtt. Amíg 2010-ben az akkor még Apeh (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) néven működő állami adóhivatal 34 címen szedett be központi adót, illetve járulékot, és ez már az év végére a kormányzás átvételével szaporodott. Ezzel szemben a 2014-es listán már 41 központi adóról ad számot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adónemek jegyzékében. Az önkormányzatok további adókat vetnek/vethetnek ki a cégekre és a magánszemélyekre.

Az adórendszer egyszerűsítésével vágott neki az új Obán-kormány 2010-ben - és valóban, az első lépések között eltűnt a rendszerből néhány egészen vicces kisadó. Így az első fizetés előtt megszüntette az új kabinet a 2010-ben bevezetett vízi járművek, a légi járművek és a nagy teljesítményű járművek különadóját, amelyet egyfajta luxusadóként vetett ki a 2010-ben leköszönő parlament.

Kiigazítási kényszer szülte az adóboomot

Ugyanakkor a kormány a választások után zászlajára tűzte a személyi jövedelemadó (szja) csökkentését, pontosabban az egykulcsos adó bevezetését. Ennek következményeként az szja-terhelés jelentősen csökkent - elsősorban a felső jövedelmeknél -, a döntés további mellékhatása volt, hogy évi 400-500 milliárd forintos kiesés keletkezett az államháztartásban. Ráadásul az alapfolyamatokból eredendően kiigazításra is szükség volt a hiánycél eléréshez, s e költségvetési lyukak betömködésével elkezdődött az új adók kreálása.

A magyar adórendszer egyik nagy problémája volt az elmúlt évtizedekben, hogy magas a nem legális (szürke és fekete) jövedelmek aránya, ezért tűzte minden kormány zászlajára az adózói bázis szélesítését. Az új adók bevezetése ezért e szempontból hasznos lehetett volna - ám a kormány másként döntött. A bevételek növelése érdekében a leginkább \"szem előtt levő\", leginkább áttekinthető vállalkozásokat sújtotta extraadókkal - főként a külföldi tulajdonban levő multinacionális cégeket és a bankrendszert.

Jöttek a különadók

Ekkor döntött a kormány a különadók bevezetése mellett: a bankok a már létező bankadó mellé megkapták a pénzintézeti különadót, de ilyennel sújtották a kiskereskedelmi és a távközlési cégeket is. Ráadásul e különadók 2014-re részben eltűntek a rendszerből és azokat újakkal pótolták: a banki különadó maradt, ám megkapták a tranzakciós illetéket és a távközlési különadó helyébe lépett a távközlési adó lépett, amit a sms-ek és a telefonhívások után kell fizetni a szolgáltatóknak. A különadók ráadásul tovább szaporodtak, hisz ágazati adó sújtja vezetékes szolgáltatókat (közműadó), illetve biztosítási adó is ide sorolható - bár közvetlenül a biztosítást kötők fizetik meg. Új adókként jelent meg a baleseti adó, amely autósokat terhelő extra adó és a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás részeként kell fizetni.

Az szja-rendszerben rendszerben is lehet különadókat találni; 2010-ben is létezett a felsőbb jövedelmekre (extra szja-kulcsként) kivetett magánszemélyek különadója, amit megszüntetett az új kormány. Bevezette viszont a 98 százalékos végkielégítési adót - ez utóbbit visszamenőleges hatállyal, amit utólag a strasbourgi emberi jogi bíróság a joggal ellentétesnek talált. Az ítélet hatására 75 százalékra csökkentették az adó mértékét 2014-től, ám egy alkotmánybírósági döntés ez utóbbit is magántulajdon védelmével összeegyeztethetetlennek tartotta és idén februárban megsemmisítette. Az szja-rendszerben új adónak minősíthető a háztartási alkalmazottak regisztrációs díja - ez az adóalap szélesítés érdekében tett apró lépés volt.

Szintén az utóbbit szolgálta a népegészségügyi termékadó - népszerű nevén chipsadó - bevezetése. A cél az adóbevételek növelése mellett a az egészségtelen termékek kiszorítása lett volna, a célkeresztben az chipszek és energiaitalok álltak. Csakhogy ezektől kisebb bevétel származik, ellenben a 2011. szeptemberi bevezetés óta 2013 végéig a nápolyikból, cukorkákból folyt be a teljes 44 milliárdos bevételből 27 milliárd. Vagyis az adó költségvetési szempontból jól teljesít, ám a kívánt célt nem érte el teljes mértékben, ráadásul a célzás sem sikerült, s nem fehéredett tőle a gazdaság.

Van, amit átkereszteltek

Az adóreformban több elvonást is átkereszteltek. A munkaadói társadalombiztosítási (tb) járulékok megszűntek, ma már a cégek szociális hozzájárulási adót fizetnek. Az adó mértéke megegyezik a korábbi járulékkal - az átnevezés mögött jogtechnikai megfontolások állnak: míg a járulékokat csak adott célra lehet elkölteni, addig az adóbevételek felhasználásáról a parlament szabadon rendelkezhet - így sokkal könnyebb a két tb-alap közötti forrásátcsoportosítás.

Hasonló volt a helyzet a kulturális járulékkal/adóval. A járulékot 2009-ben megszüntették, amit az új parlament 2012-től újfent bevezetett. A kulturális adó - nevével ellentétben - nem a kultúrát, hanem a pornográf tartalmakat sújtja, az ebből befolyó bevételeket a kultúra finanszírozására kell fordítani.

Az eva evolúciója

A második adócsomagban 2013-tól - amikor már az elsődleges cél nem a költségvetési lyukak betömködése volt - a kormány a gazdaságélénkítés érdekében a kkv-szektor adóztatását kezdte átalakítani. Az első lépésként a szektor különadóját az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) átalakította oly módon, hogy azt kevesebb cég tudja igénybe venni, s bevezetett a kisvállalati adót (kiva) és a kisadózók tételes adóját (kata). Ezzel párhuzamosan az eva maradt és ez így lesz egy ideig, ugyanis a két új adót eddig a vártnál kevesebben választották - így lassabb az átállás, bár kétségtelen, hogy a két új adóval szemben az eva szerepe csökken.

Így változott az adószerkezet

A hatalmas átalakítások ellenére érdemben nem változott az adóbevételek összetétele: a legfontosabb adó továbbra is általános forgalmi adó (áfa), amelyből évi 3 000 milliárd forint kerül az államkasszába. Ezt követi az szja 1 550 milliárdos bevétellel. A szociális hozzájárulási adóból 2 000 milliárd forintos bevétele származik a tb-alapoknak, más ezer milliárdon felül bevétele nincs az államháztartásnak.

A cégek adóterhelése 2009 és 2014 között érdemben nem változott, míg a kormányváltás előtt 1 017 milliárdot fizettek, addig tavaly 1 152 milliárd forint folyt be az államkasszába. A lakosság közvetlen adói (szja, illetékek) 2 020 milliárd forintról évi 1 654 milliárdra csökkentek, ám az itt kieső bevételeket messze túlkompenzálta a szintén lakosság által fizettet fogyasztási adók mértéke: amíg 2009-ben 3 070 milliárd forint folyt be ezekből az adókból, addig tavaly már 4 286 milliárdot fizetett a lakosság. Ez utóbbi a kormány bevallott célja is volt, hogy a lakossági jövedelmeket nem a keletkezésüknél, hanem a fogyasztáskor adóztassák.