A tervezett közműadó, ha nem is egy szektort sújt (hisz az áram- és gázszolgáltatók mellett a távközlési, kábeltelevízió-szolgáltatókra is kiterjed), mégsem tekinthető általános adónak, de ami a legfontosabb kifogás lehet, hogy az ebből befolyó pénzt nem a befizető ágazatokba akarják visszaforgatni. Márpedig Brüsszel épp ezért indított vizsgálatot Magyarországgal szemben, amikor 2010-ben három évre kivetette a válságadót, az unió ennek kapcsán azt is kifogásolta, hogy mindezt előzetes egyeztetések nélkül tette.
Hasonló kritikát most is megfogalmazhat − információink szerint ugyanis a jelenlegi tervezetről sem egyeztet a kabinet a szakmai szereplőkkel, amire nem is lenne sok ideje. Hírek szerint már a jövő héten a kormány elé kerül a törvényjavaslat. Más közműcégekkel ellentétben a távközlési vállalkozások egy területen, \"egy nyomvonalból\" több pénzt is beszedhetnek, hiszen településenként legalább egy távközlési és egy kábeltelevíziós hálózat is húzódik. Szakértők szerint az is kérdés, hogy versenysemlegesnek tekinthető-e a tervezett jogszabály, hiszen miközben adóval terheli a vezetékes szolgáltatókat, addig például a műholdas terjesztést nem sújtja, így a tervezet akár versenytorzítónak is tekinthető.
Csak a föld alatti hálózatoknak szól az új adó, információink szerint viszont a törvénytervezet már a föld feletti hálózatokkal is számol, ez pedig (a kisebb) kábeltelevíziós hálózatok üzemeltetőit terheli, mert e cégek jelentős ilyen infrastruktúrával rendelkeznek. A jogszabálytervezet azon passzusa azonban, amely szerint csak az önkormányzati belterületre vetnék ki az új adót, főleg a Magyar Telekomnak kedvez. E cégnek ugyanis jelentős külterületi hálózata van.
Az már a kormány első vázlatos tervéből is kiderült, hogy a szolgáltatóknak méterenként legfeljebb száz forintot kell majd fizetniük a hálózat után, de miután nem központi adóról van szó, hanem az önkormányzatok saját körben vetik ki − mint például építményadót −, a mértéke is eltérhet. Az önkormányzatok vélhetően a vállalkozások önbevallására támaszkodnak majd az adó kivetésekor, a cégeknek pedig időre lesz szükségük ahhoz, hogy begyűjtsék a pontos adatokat az adott településen futó hálózat hosszáról. A KSH adatai szerint jelenleg a kábeltelevíziós hálózat hossza 130 ezer kilométer, ami az említett méterenkénti száz forinttal számolva akár 13 milliárd forint bevételt hozhat az önkormányzatoknak. Szakértők szerint az adó megegyezik a hálózat méterenkénti amortizációs költségével.
| 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 |
| 94 494 | 95 501 | 100 709 | 103 323 | 107 175 | 113 092 | 117 161 | 120 918 | 123 599 | 130 566 |
| Forrás: KSH |
