<banner> A szükséges költségvetési kiigazításnál jóval nagyobb összeget kitevő ötletlistát tett a kormány asztalára a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy ezekből összeállíthassák a tényleges intézkedéseket - értesült az Origo kormányzati és kormányközeli forrásoktól.</banner>
<banner>Mint ismert, a kormány 2,2 százalékos GDP-arányos jövő évi költségvetési hiánnyal számol, de ehhez becslések szerint még hiányzik 500-600 milliárd forint. Bár lapértesülések szerint felmerülhetett a hiánycél emelése is, ez a problémát nem oldaná meg, és még így is méretes lyuk tátongana a büdzsén.</banner>
<banner>A hiány 3 százalék alatt tartása azért is különös fontos lehet a kormány számára, hiszen Varga Mihály Heti Válasznak adott interjújából az derült ki, október 5-ig kell a kormánynak bemutatnia az Európai Bizottságnak azt, miként fogják elérni a hiánycélt, és ez alapján döntenek majd a Magyarországgal szembeni túlzott deficit eljárás végleges megszüntetéséről vagy fenntartásáról.</banner>
<banner>Hetek óta a kormánynál a lista</banner>
<banner>A lap információi szerint az NGM már két-három héttel ezelőtt letette Orbán Viktor asztalára a \"listát\".
</banner>
<banner>A javaslatok között szerepelt a félszuperbruttó meghagyása, vagyis a bruttó 202 ezer forint keresőknél az adóalapot továbbra is 1,27-tel kellene felszorozni - ez a költségvetésnek nagyjából 110 milliárd forint többletbevételt jelentene.</banner>
<banner>Egy-két százalékpontos további áfaemelés is bekerült, az általános kulcs 27-ról 28 százalékra emelése 70-80 milliárd körül, a 29 százalék emelés ennek dupláját hozhatná a költségvetésnek. Az Origo úgy tudja, emellett felmerült az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése is.</banner>
<banner>A portál szerint felmerült a bankok adóterhelésének növelése. Ez úgy valósulhatna meg, ha például mégsem feleződne meg a tervek szerint a bankad</banner>ó (idén 130 milliárd forint)<banner>, vagy ha a tranzakciós illeték (6 ezer forintos) határát felemelik vagy eltörlik.</banner>
<banner>Az elmúlt napokban egyéb ötletek is kiszivárogtak. Például a pedagógus életpályamodell halasztása, amit később Hoffmann Rózsa cáfolt, valamint több lapértesülés is arról számolt be, felmerülhet a hiánycél emelése, 2,7-2,8 százalékra. </banner>
