Bár az április végén ismertetett Széll Kálmán Terv 2.0-ban még az szerepelt, hogy az egy ezrelékes illeték legfeljebb 30 ezer forint lehet, ezt azóta eltörölték. Az így befolyó összeg azonban mégsem fog emelkedni az NGM szerint, amely így a korábbival megegyező 130 milliárd forint körüli költségvetési bevételt vár.
Csak kárt okoz?
Semmi jót nem talál az MNB elnöke a tranzakciós illetékben, Karvalits Ferenc a Bloombergnek nyilatkozva kiemelte, hogy \"elméleti ismereteink és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénzügyi tranzakciók költségeinek növelése - így az ezt eredményező adó - rontja az ország tőkevonzó képességét.\"
Szerinte ennek eredményeképpen a pénzügyi rendszer kevésbé lesz képes megolajozni a gazdasági folyamatokat, így romolhat a költségvetési egyensúly, erodálódhat az ország növekedési képessége és nőhet a gazdasági tevékenységek finanszírozási költsége. Az adó bevezetése így a készpénzhasználat bővüléséhez vezethet, ami részben a rejtett gazdaságot erősíti, részben mérsékli a tranzakciókból és más forrásokból származó adóbevételeket.
Bár az MNB elnöke elismerte, hogy az adó mértéke nem magas nemzetközi összehasonlításban, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy mivel nincsen felső korlát, ezért a jelentős fizetéseket lebonyolító vállalatok, továbbá a pénzpiacokon aktív cégek számottevő költségnövekedéssel néznek szembe.
