Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelvei fókuszában továbbra is a bejelentés nélküli munka visszaszorítása szerepel a kiemelt célok között. Az építőipari cégek helyett az idén elsősorban a vagyonvédelmi társaságok kerülhetnek a munkaügyi felügyelők vizsgálatainak fókuszába, a hivatalnak pedig erősödhet a felvilágosító tevékenysége, amire már régóta széles körű, eddig kielégítetlen igény mutatkozik - összegzi a várható idei fejleményeket a BDO elemzése.
Míg korábban az építőipar állandó kiemelt terület volt, az idei munkaterv a vagyonvédelmi szektort nevesíti a vizsgálatot egyik fő területévé: ez az a szektor, amely a válságtól függetlenül továbbra is jelentős létszámot foglalkoztat. A vagyonvédelem mellett a feldolgozóipari cégek is fokozott ellenőrzésre számíthatnak: minden tizedik munkaügyi ellenőrzés az említett szektorokat fogja érinteni. Ami újdonság a korábbi irányelvekhez képest, hogy minden korábbinál nagyobb jelentősége lesz az utóellenőrzéseknek, hiszen ezentúl a határozatok 80 százaléka esetén utóellenőrzést is kell tartani.
A munkaügyi felügyelők az irányelv szerint a helyszínen a munkaszerződések mellett elsősorban a munkabér mértékére, a munkabér védelmére, valamint a jogviszony megszűnésekor az igazolások kiadására, továbbá az utolsó havi elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi rendelkezések pontos betartását fogják ellenőrizni.
Jobb későn... - Erősödik a tájékoztató tevékenység
Az irányelv rögzíti, hogy a szolgáltató közigazgatás elvét a korábbiaknál jobban kell érvényesíteni. Ez roppant időszerű, hiszen a munkaügyi hatóság jelenlegi tájékoztató és felvilágosító tevékenysége jócskán elmarad más hatóságok (például az adóhatóság) tájékoztató tevékenységének minőségétől - mondta el Máriás Attila a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója. Az egyes munkaügyi kérdések általános és adott helyzetre történő értelmezését a munkaerőpiac szereplői hiába kérik akár szóban, akár írásban a hivataltól, legjobb esetben is csak a Munka Törvénykönyve szövegének értelmezés nélküli megküldése jelenti a tájékoztatást.
A szolgáltató közhatalom elvének érvényesítése talán véget vethet bizonyos, az egyes munkáltatókat feleslegesen irritáló jogalkalmazói eljárásoknak is. Ezekre a BDO szakembere az alábbi példát hozza: \"A hivatal eddigi ellenőrzései során megkövetelte, hogy ha a munkavállaló 5:50 perckor kezdi meg a munkát, akkor a munkáltató az 5:50-től 06:00 óráig terjedő időszakra fizessen a munkavállaló részére éjszakai pótlékot - hiszen ez a munkajogi szabályok szerint éjszakai időnek minősül.\"
Amit továbbra sem tudunk
Nem szól az irányelv a bérkompenzáció (elvárt mértékű béremelés) ellenőrzésével kapcsolatos teendőkről, sem az új Munka Törvénykönyve hatályba lépésével kapcsolatos esetleges moratórium, vagy türelmi idő lehetőségéről. A 2012. július 1-én hatályba lépő új törvény a már közel 20 éve érvényben lévő munkaügyi kódexet alapjaiban változtatja meg, ezért is szükség lehet bizonyos engedmények esetleg moratórium előzetes rögzítésére. Nem olvasható ki az irányelvből a különböző fiktív cégekkel kapcsolatos ellenőrzési stratégia változása sem, holott az úgynevezett munkaügyi feketelistán évek óta előkelő helyeken szereplő cégek esetében a kiszabott munkaügyi bírságok behajthatóságának lehetőségét mindenképpen célszerű lenne növelni.
