Miben éri meg vállalkozni?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Tavaly összesen 383 ezer egyéni vállalkozó volt Magyarországon, közülük azonban 2010-ről mindössze 277 ezren készítettek elemzésre is alkalmas bevallást. Az összes árbevételük 1732,5 milliárd forintot tett ki, ami öt százalékkal kevesebb a 2009-esnél. Ez ugyanakkor nem is annyira rossz hír − állítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szaklapja −, mert ez a mínusz javuló tendencia kezdete lehet, a csökkenés ugyanis kisebb, mint a korábbi.

Az mindazonáltal elgondolkodtató, hogy az egyéni vállalkozók átlagos árbevétele alig haladta meg a hétmillió forintot − ez tavaly 7,25 millió forint volt. Ez havi szinten 583 ezer forint bevételt jelent. A legmagasabb egy főre jutó bevételt a pékek produkálták, itt 27,9 millió forintról adtak számot a vállalkozók, de jóval az átlag felett teljesítettek a közúti áruszállítók 19,6 millió, a mezőgazdaságban érdekeltek 13,9 millió és a kiskereskedők 13,1 millió forinttal. Hozzá kell tenni, hogy a pékek 600 ezer forinttal kevesebb bevételről vallottak, ami számszerűen az egyik legnagyobb visszaesés − arányaiban azonban messze nem. Igazán jelentős visszaesést könyveltek el a kőművesek, majd hétmilliós árbevételük 6,2 millióra apadt tavaly.

A legkisebb árbevételt az oktatásban dolgozók érték el, 1,3 millió forintot, s alig előzték meg a tanárokat a kozmetikusok, fodrászok, akik 1,4 millió forint árbevételt tüntettek fel a bevallásukban. Utóbbi fontos kitétel, vagyis hogy ez csak a bevallások soraiban volt igaz, a valóságban nem.

A vállalkozók 57,5 százaléka vallott nyereséget, 32,9 százaléka pedig veszteséget − ez az arány mindkét csoport esetében enyhe emelkedést mutat, a nulla eredményt produkálók körében volt jelentősebb a létszámcsökkenés. Az eredményességi mutatók ugyanakkor jelentősen javultak. Ez annak köszönhető, hogy jóllehet a veszteségesek létszáma emelkedett, a veszteség összértéke csökkent: 52,5 milliárd forintot tett ki a korábbi 56,1 milliárdhoz képest. Ennél nagyobb arányban nőtt a nyereség elért tömege: 63,6 milliárdról 69,4 milliárdra.

A szaldó 16,88 milliárd forint nyereség, ami jelentősen meghaladja a 2009-es 7,49 milliárd forintot. A legnagyobb pluszt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végzők körében mutatta ki a hatóság, 13 milliárd forintot − ebbe a körbe tartoznak a tanácsadók is. A humán-egészségügyi, szociális ellátást végző vállalkozások 3,7 milliárd forint nyereséget produkáltak, de kétmilliárd feletti pluszt mutatott ki az egyébként döglődő építőipar, a feldolgozóipar és a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző vállalkozók.

A legnagyobb veszteséget, 7,2 milliárd forintot a kereskedelmi szektor vállalkozói produkálták, de tetemes mínuszt értek el a szálláshely-szolgáltatók, 5,3 milliárd forintot. A mezőgazdaság az egyetlen, ahol megfordult a mutató: a 2009-es mínusz 970 milliós mínusz után − egy főre vetítve 78 ezer forint − tavaly plusz 232 milliós eredményt mutatott a szektor.