A személyi jövedelemadó (szja) alapját csökkentő családi kedvezmény 2011 januárjától elsősorban az után vehető igénybe, akire tekintettel az államkincstár családi pótlékot folyósít: ilyen jellemzően az igénylő háztartásában élő még nem nagykorú gyermek, illetve a 20 év alatti középiskolai tanuló. (A további, úgynevezett kedvezményezett eltartottakról lásd még keretes írásunkat.)
A családi pótléktól és a korábbi gyermekkedvezménytől eltérően adókedvezmény jár már a magzat után is a fogantatás 91. napjától. Ilyen esetben a várandós nő, vagy a házastársa érvényesítheti az adóalapcsökkentést, az élettárs viszont csak akkor, ha a gyermek már megszületett. Az ikermagzat természetesen két gyermeknek számít, a hármasiker háromnak, és így tovább.
Ha a várandós elvetél, vagy a magzat halva születik, akkor arra a hónapra még jár a kedvezmény, amikor az esemény történik, és visszafizetési kötelezettség nem keletkezik - mondta a Napi Gazdaságnak Nink Gabriella, a KPMG igazgatója.
Az egyetemista megdobhatja az összeget
A családi kedvezmény összege -hasonlóan a családi pótlékhoz- függ a gyermekek számától, de nem jár minden eltartott után, vagyis a számításnál mérvadó, hogy a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából hány eltartottat vesznek figyelembe.
Ha például két kiskorú és egy olyan egyetemista él a családban, akinek még nincs rendszeres jövedelme, akkor a kedvezmény ugyan csak két gyermek után jár, de összege nem 62 500, hanem 206 250 forint, mivel három főt tartanak el, vagyis a két szülő összesen 413 ezer forintot érvényesíthet havonta.
Hasonlóan, ha van egy kiskorú a családban, valamint két - a feltételeknek megfelelő - felsőoktatásban tanuló fiatal, akkor csak egy gyermek után jár ugyan a kedvezmény, de a magasabb összegben.
Amennyiben két kiskorú gyermeket nevelnek, és az anya már több mint 91 napos terhes, akkor három gyerek után érvényesíthetnek havi 206 250 forint, vagyis összesen 618 750 forint adóalapcsökkentő tételt.
Az adókedvezmény szempontjából be lehet számítani az eltartottak közé azt a gyermeket, aki közoktatási intézmény tanulója, de már elmúlt 20 éves. Figyelembe lehet venni a felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai képzésben résztvevő gyermeket is, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, és az igénylő háztartásában él.
Ha későn kapcsol, büntetőadót fizethet!
Azoknak, akik családi kedvezményt szeretnének igénybe venni, ki kell tölteniük egy írásbeli nyilatkozatot a munkáltatójuknál, amelyen meg kell adni az eltartottak adatait és adóazonosító jelét. A várandósság tényéről is elég nyilatkozni, de 91 napot meghaladó terhességről szóló orvosi igazolást érdemes otthon félretenni, ezt ugyanis később az APEH kérheti egy esetleges ellenőrzés során.
A törvény nem tér ki arra, hogy meddig kell nyilatkoznia a kedvezménnyel élőknek, ha változás áll be az eltartottak létszámában, például gyermek születik, vagy a középiskolás eltartott betölti a 20. életévét, vagy a szülők elválnak és a háztartásból kiköltöző fél jogosultsága megszűnik. Nink Gabriella szerint ez a munkáltató kérésétől függ majd, a legjobb az lenne, ha a dolgozók mihamarabb, még a bérszámfejtés előtti időpontban leadnák az erről szóló nyilatkozatukat.
A nyilatkozat jogkövetkezményekkel bír: aki valótlant állít, vagy késve tesz bejelentést, és így jogosulatlanul veszi igénybe a kedvezmény, annak 12 százalékos büntető adót kell fizetnie az érvényesített összeg után, ezért is érdemes mielőbb bejelentést tenni a munkáltatónál a változásokról - figyelmeztet Horváthné Szabó Beáta, a PWC igazgatója.
Ha a szülők megosztják egymás között a kedvezményt, akkor nyilatkozni kell a megosztás módjáról is - hangsúlyozta Nink Gabriella. A KPMG szakértője hozzátette: ha a felek utólag jönnek rá, hogy más megosztással jobban jártak volna, akkor utólag, az elévülési időn, vagyis 5 éven belül módosíthatnak rajta.
Oda kell figyelni a nyilvántartásra
A szülők a kedvezményt megoszthatják gyermekenként, vagy a teljes összeget két részre bonthatják. A megosztásról való döntés során érdemes figyelembe venni, hogy a kedvezmény nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelemre érvényesíthető, hanem minden, a személyi jövedelemadó szempontjából összevonás alá eső jövedelemre - figyelmeztet Horváthné Szabó Beáta. Ide tartozik például a vállalkozói kivét, az őstermelő összevonás alá eső jövedelme, vagy az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem.
A megosztáson a munkáltatóknak leadott írásbeli nyilatkozattal vélhetően bármikor lehet változtatni év közben, a törvény legalábbis nem tiltja - hangsúlyozta a PWC szakértője. A változtatásra szükség lehet például, ha az egyik fél elveszti a munkáját, vagy akkora fizetésemelést kap, hogy nagyobb kedvezményt is igénybe tud venni.
Nemcsak év közben, de akár az éves adóbevallás leadása után, az elévülési időn -5 éven- belül is lehet módosítani - tette hozzá Nink Gabriella. A KPMG igazgatója úgy véli, nem okoz majd problémát a cégeknek a bérszámfejtésnél a családi kedvezmény bevezetése.
Horváthné Szabó Beáta szerint a korábbi évek gyakorlata alapján plusz terhet jelent egy-egy kedvezmény nyilvántartása, ami most is így lesz.
Ha a nyilatkozat például később érkezik be, mint a bérszámfejtés időpontja, akkor módosítgatni kell a bérpapírt. Amennyiben külsős a cég végzi a bérszámfejtést, akkor nehezebb lesz a helyzet, hiszen nem ismerik az alkalmazottakat, nem tudják például figyelmeztetni az egyre nagyobb pocakkal járó kismamát, hogy már járna neki a kedvezmény.
