Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gyógyszeripari szereplők kutatás-fejlesztési (k+f) kedvezményének átalakítása gyakorlatilag annak megszüntetését jelenti - mondta lapunknak Molnár Márk Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója. A kedvezményt úgy szünteti meg a kormány, hogy immár nem lehet ezzel az összeggel csökkenteni a befizetési kötelezettséget, a gyógyszergyártóknak minden adó jellegű terhet be kell fizetniük, majd - ha a költségvetésben valahol jut erre a célra pénz - esetleg megkaphatják utólagos juttatásként. Molnár szerint azonban a jövő évi költségvetésben ilyen forrás jelen pillanatban nem található, így feltételezhető, hogy a jövőben nem lesz ilyen jogcímen juttatás.
Az előző kormány úgy döntött, hogy a gyógyszergyártók 2010-ben részben, 2011-ben gyakorlatilag teljes egészében levonhatják az egészségbiztosítási alapnak teljesített befizetési kötelezettségeikből k+f ráfordításaikat. Molnár szerint ez a döntés hibás volt abban az értelemben, hogy az egészségbiztosítás betegek ellátására rendelkezésre álló forrásait nem transzparens módon csoportosították át - gazdaságélénkítési célból - gyógyszeripari szereplőknek. Az alkalmazott technika már a megalkotásakor előrevetítette a megvalósítás problémáit, illetve a részletszabályok hiánya vagy pontatlansága miatt a visszaélési lehetőségeket is. A gazdaság élénkítése fontos és szükséges cél, azonban ennek elősegítésére nem célszerű az egészségbiztosítás forrásait felhasználni, sokkal inkább egyéb költségvetési összegeket. A kedvezmény megszüntetése így racionális döntésnek tűnik - hangsúlyozta Molnár.
A másik oldalról azonban a szabály bevezetésével a gyógyszeripari szereplők ez alapján hoztak befektetési és fejlesztési döntéseket. A módosítás ezért egyrészt kiszámíthatatlanná teszi a gazdasági környezetet, bizonytalanságot teremt, másrészt egyéb eszköz bevezetése nélkül nem kedvez a befektetési kedvnek sem. A juttatás törvényben felsejlő elmaradása a nemzetközi befektetésvédelmi egyezmények alapján akár további anyagi jellegű következményekkel is járhat Magyarország számára - tette hozzá Molnár.
