Jelentősen átalakulnak január elsejétől a most természetbeni juttatásnak minősülő jövedelmekre vonatkozó szabályok, a béren kívüli juttatásokon túl (üdülési csekk, étkezési jegy, bérlet stb.) még egy kategória lesz, a kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó mellett adható juttatások. Ide tartozik majd többek között a reprezentáció és az üzleti ajándék, a telefon magáncélú használata, valamint a hivatali, üzleti utazás költségei.
Utóbbi fogalma megváltozott, a módosítás értelmében nem tekinthető hivatali, üzleti útnak az olyan utazás, amely valós tartalma alapján csak látszólagosan az. Tehát az utazásra vonatkozó dokumentumok, az útvonal, a tartózkodási idő, valamint a szakmai és szabadidőprogram aránya illetve további tények azt támasztják alá, hogy valójában nem hivatali, üzleti útról van szó – hangsúlyozta Andrási Jánosné a Cafeteria Panoráma 2011 konferencián. Az APEH Ügyfélszolgálati és Tájékoztatási Főosztályának vezetője hozzátette: nem érdemes a jövőben ilyen látszólagos utakat elszámolni, mert a revizorok a módosítás alapján büntetni fogják azokat, akik például egyhetes síutakat, és tengerparti nyaralásokat számolnak el üzleti út címén.
Az adóhatóság a félelemkeltést tartja hatékony kommunikációs eszköznek – kommentálta az APEH vezető álláspontját Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint az új fogalom nem egyértelmű, és csak negatív változást hozhat: az üzleti utakkal trükközők ezután is csalni fognak , a jogszabálykövető adózók pedig kétségbeesnek majd, és attól is félni fognak, hogy egy háromnapos londoni konferencia közben beiktassanak egy kétórás városnézést, vagy egy élményfürdőzést.
A továbbképzésekre, konferenciákra épülő utazásszervezési piacot is tönkreteheti, ha az APEH valóban rászáll az ilyen esetekre, és elvárja, hogy 24 órában szakmai programokkal foglalkozzanak a cégek kiküldöttei. A szakértő szerint annak, aki nem akar büntetést, elég egy „egészséges” arányt alkalmaznia.
