A magánnyugdíjpénztári tagdíjak átirányításával kapcsolatos kavarodás oka, hogy rosszul szövegezték meg a kérdést szabályozó törvényt. Az adójogszabályok értelmezése körül folyton nagy a zűrzavar, ami állandósítja a jogbizonytalanság érzését az adózókban. Úgy tűnik, mintha a közérthetőség és a világosság szándékosan hiányozna a jogszabályok szövegéből - hangsúlyozták a Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetségének (MAX) megalakulását követő sajtótájékoztatón.
Tanfolyamra küldenék a minisztert
A MAX szerint a rossz hangulatot állandósítja továbbá az adójogszabályok szövegének nehezen értelmezhető a nyelvezete, valamint az, hogy a Pénzügyminisztérium, illetve a jogutód Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az APEH-állásfoglalások tömkelegét adja ki, amelyek sokszor egymásnak is ellentmondanak.
Azért, hogy a pénzügyi jogszabályok közérthetőbbé váljanak az igazságügyminisztert kötelezni kell arra, hogy keményen felügyelje az NGM jogalkotási tevékenységét - vélik a MAX szakértői. A jogszabályok szövegét nyelvészekkel kellene felülvizsgáltatni, és a gazdasági tárca vezető munkatársainak - beleértve a minisztert- tanfolyamot kellene szervezni. A továbbképzésen kitérhetnének arra, hogy egy mondat terjedelme nem lehet három oldal hosszúságú, egy paragrafusé pedig kilenc oldal, valamint arra, hogy egy mondaton belül nem lehet öt másik jogszabályi helyre visszautalni - tették hozzá a szakértők.
Az APEH miatt is sűrű a köd
A jogbizonytalanság permanens fenntartásához a minisztériumi-, és APEH-állásfoglalások is hozzájárulnak, mert kerülik a nyílt, egyértelmű, határozott megfogalmazást, nem alkalmasak az adózói kétségek eloszlatására, sőt gyakran téves jogértelmezést tartalmaznak a tapasztalok szerint. A kiadott állásfoglalások az adóhatóságot egyébként nem kötik, bármikor minden magyarázat nélkül közzéteszik a korábbi szöveg ellenkezőjét „módosítás" megjelöléssel - figyelmeztetnek a szakértők, akik szerint az APEH tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseken is változtatni kellene.
Az Európai Bíróság egyik ítélete szerint amennyiben az adózó az adóhatóság által adott tájékoztatás alapján teljesíti kötelezettségét, de utólag kiderül, hogy a részére adott válasz téves, akkor mentesül az adó- és késedelmi bírság alól. Ezt a rendszert Magyarországon is alkalmazni kellene, ahogy azt az ajánlást is, hogy az adóhatóság egyedi kérdésekre adott válaszokat nem tehet közzé hivatalos állásfoglalásként, hanem tájékoztatási kötelezettségének egy-egy adózási, társadalombiztosítási, számviteli problémakört átfogóan tárgyaló útmutatók kiadásával tegyen eleget.
