A parlamenti zárószavazás előtt nem sokkal a kormány érdemben belenyúlt a már idén bevezetni tervezett extraadók szabályaiba. Gyakorlatilag a kormány nevében eljárva a parlament pénzügyi és számvevőszéki bizottsága öt pontból álló módosító javaslatot adott be - írja az Index. Az extraadókról szóló javaslatokat hétfő este el is fogadta az Országgyűlés.
Az eredeti, péntek késő este benyújtott törvényjavaslat hallgatott arról, hogy a bolti kereskedelmi szektorra, távközlési cégekre, energetikai ágazatra kivetendő különadókat a cégek költségként elszámolhatják-e a társasági adóban. A parlamenti bizottság most benyújtott javaslata ezt a hiányosságot pótolja, és arról rendelkezik, hogy az adózás előtti eredmény terhére el lehet számolni az extraadót, tehát a társaságiadó-alapot ezzel korrigálni lehet.
A másik pont a kisebb távközlési cégeket mentesíti az adóteher alól. Eredetileg úgy volt, hogy mindenkinek fizetnie kellett volna valamennyi adót, most azonban a 100 millió forintos nettó árbevétel alatti távközlési cégeknek egy fillérjük sem bánja a különadót, a 100 millió és az 500 millió forint közötti adóalap után 2,5 százalékot kell majd leróni, az afeletti nettó árbevétel után pedig 4,5 százalékot. (A kis cégeket mentesítő passzusért cserébe a magasabb forgalom utáni adók emelkednek, 2-ről 2,5-re, illetve 4-ről 4,5 százalékra.)
A bolti kiskereskedelmi adó nagyon koncentráltan éri a szektor szereplőit: az 1500 adóalanyból mindösszesen 11 cég fogja fizetni a 30 milliárdos adóösszeg kilenctizedét. Amint arról korábban a Napi Gazdaság Online is beszámolt, a szabályokat úgy alkották meg, hogy az élelmiszerkereskedő alágazatban a hazai tulajdonú vállalatok (CBA, Reál, Coop) alig vagy egyáltalán nem fizetnek adót, ám a Tesco, Spar, Auchan, Lidl, Penny Market viseli a teher zömét. A műszaki kereskedésekre és egy sor más alágazatra is kiterjed az adó.
A telekomszektorban a legnagyobb vesztes a Magyar Telekom lesz, a cég a telekomadó 60 milliárdosra becsült összegének felét fogja az államkasszába becsengetni.
Az energetikai szektorra vonatkozó, 70 milliárdra prognosztizált különadóból a Mol 20 milliárdot fizet. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató hétfő este 15-20 milliárdos teherről beszélt hozzátéve, hogy ez nem jelenik meg a termékárakban, azaz emiatt nem drágul az üzemanyag.
Hiába is mondogatják azt kormányzati tisztségviselők, hogy az extraadókat nem háríthatják át a fogyasztókra a cégek, ez csak óhaj marad. A Költségvetési Tanács elemzéséből az derül ki, hogy idén ugyan nem tudják az árakban érvényesíteni az adóval sújtott cégek a tehernövekedést, de jövőre a 160 milliárdos részből úgy 60 milliárdot áthárítanak termékeik drágításával ügyfeleikre, és 40 milliárd forintnyi beruházásukat is elhalasztják. Ezért aztán rövid távon a makrogazdasági hatások kicsit romlanak, de hosszú távon ezek a visszájukra fordulhatnak, főként akkor, ha a munkát terhelő adók csökkentésével jár együtt.
A kormánynak két célra kell a pénz. Egyrészt az idei költségvetési lyukat kell részben ezekkel befoltozni, másrészt jövőre ezek részleges fedezetet nyújtanak a jelentős, a személyijövedelemadó-rendszerre koncentrálódó adócsökkentésre.
Az azonban a jövő zenéje, hogy mennyire állják ki az alkotmányossági vagy uniós próbát a most bevezetett extraadók. A telekomadó miatt az EU máris a magyar fél tájékoztatását kéri, aggódva figyelve az eseményeket, szakértők szerint pedig a többi extraadónál is alkalmazott roppant gyors bevezetés, a tervezhetőség követelményének sutba dobása lehet problémás.
A bankadó kapcsán az Alkotmánybíróság és az EU is közbeszólhat - erről szóló cikkünket itt olvashatja.
