Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Halaszthatatlan döntést kell hozni az adók ügyében, választási kampány közepette - ismerős csapdahelyzet sok kormány számára, ezúttal éppen az USA elnökének, Barack Obamának kell valamit kezdeni vele a novemberi részleges kongresszusi választások előtt. A csapdát 2001-ben állította fel az akkori elnök, George W. Bush, amikor programja egyik fő elemeként elfogadtatta azt a törvényt, amellyel egy évtizedig visszafogta az adókat, hogy lendületet adjon a gazdaságnak.
Az akkor húsz év óta a legnagyobb adócsökkentési csomagnak köszönhetően tíz év alatt mintegy 1350 milliárd dollárral kevesebb adót kellett fizetniük az USA polgárainak; a többlépcsős folyamatban az egykori 39,6 százalékos kulcsból 35 százalékos lett, a 36, 31, illetve 28 százalékos kulcsok rendre három százalékponttal lettek alacsonyabbak, a 15 százalékos változatlan maradt, belépett viszont egy tízszázalékos is akkor az évi hatezer dollár alatti jövedelmekre. Az évek során másképp is könnyítettek a terheken, csökkent például az osztalék és a tőkenyereség adója, növekedett a gyermekek után járó kedvezmény és megszűnt az örökösödési adó.
Az eltűnt sarcok vélhetőleg már nem jönnek elő, de a személyi jövedelemadó kulcsainak 2011 januárjától vissza kell állniuk a korábbi szintre, ami becslések szerint évi 1540 dollár többletkiadást jelentene egy átlagos háztartásnak - hacsak a kormányzat nem dönt másképp. Obama választási ígérete az volt, hogy majdnem mindenki számára életben tartja a redukált mértékeket, egyedül a leggazdagabbak esetében állna vissza a régi helyzet (ez a két legfelső sávba tartozókra vonatkozna).
Pénzügyminisztere, Timothy Geithner múlt szerdán egy washingtoni beszédében ráerősített erre, mondván, 700 milliárd dolláros fiskális tévedés lenne, ha azért vennének fel kölcsönt, hogy finanszírozzák a legfelső két százalékba tartozók alacsonyabb adóját; ez nem pont az, amire a gazdaságnak most szüksége van és az ország nem engedheti meg magának - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Ha az összes adócsökkentést hagyják kifutni, akkor kormányzati becslések szerint a következő tíz évben mintegy háromezer-milliárd dollárral több folyhatna be a szövetségi kasszába, ami első hallásra jól hangzik, de a másodiknál már az ellenvéleményeket is érdemes lehet figyelembe venni. Nagyon rossz ötlet egy ekkora adóemelés egy renyhe növekedési periódus közepén - jelentette ki Glenn Hubbard, aki annak idején az adóprogramon dolgozó tanácsadói bizottság elnöke volt. Hasonló véleményt hangoztat számos más közgazdász is - többségük az adócsökkentés teljes meghosszabbítását szorgalmazó republikánusok körül lelhető fel -, de ezt támogatják az üzleti körök, például az USA kereskedelmi kamarája is, amely már figyelmeztetett: a visszatérés a tíz évvel ezelőtti adókulcsokhoz akadályozhatja az új munkahelyek teremtését is.
Ben Bernanke, a Fed mostani elnöke legutóbbi kongresszusi meghallgatásán mindkét oldalnak szolgált érvekkel, amikor egyrészt azt mondta, hogy az adócsökkentések mindenképpen segítik rövid távon a gazdaságot, másrészt a dagadó költségvetési deficitre emlékeztetve hozzátette: ha most meghosszabbítják az alacsonyabb kulcsokat, akkor meg kell találni ennek ellentételezését. Mark Zandi, a Moody's Economy.com vezető közgazdásza szerint a kormányzat nagyot téved, ha mindent változatlanul hagy és jelentősen növeli az esélyét annak, hogy az USA visszacsússzék a recesszióba. A hitelminősítő szakértője úgy véli - elismerve a deficit miatti aggályok jogos voltát -, ha már jövőre megemelik a leggazdagabbak adóját, az több kárt okozhat, mint ha átmenetileg meghosszabbítják az alacsony kulcsokat. Ő amellett van, hogy két év alatt vezessék ki az adócsökkentést a legfelső kategóriában - de csak 2012-től kezdődően.
Akárhogy lesz is, a szenátusnak szeptemberben kell elkezdenie az adóvitát és a választásokra figyelve könnyen elképzelhető, hogy az obstrukcióra készülő republikánusok támogatást kapnak néhány demokratától is, akik hivatalosan azért ellenzik az adócsökkentés megszüntetését, mert féltik a törékeny fellendülést. A Los Angeles Times információi szerint a kongresszusban már az is szóba került, hogy egy évre hosszabbítsák meg a Bush-programot és akkor térjenek vissza újratárgyalására, amikor a gazdaság már megerősödött - ám, mint mára kiderült, ez az, amiről a pénzügyminiszter hallani sem akar.
